Nagyböjt: lemondás és elmélyülés a Húsvétra készülve
Szerdán veszi kezdetét a nagyböjt, a húsvétot megelőző negyvennapos időszak, amely a keresztények számára a bűnbánat, az elmélyülés és a lemondás ideje. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint a böjt nem pusztán a húsról való lemondást jelenti, hanem annak átgondolását is, hogy mi az az érték vagy szokás az életünkben, amelyről az „Isten előtti meghajlás jeleként” meg tudunk válni.
A nagyböjt hagyománya egészen a IV. századig nyúlik vissza, és a VII. századtól kezdve hamvazószerdán indul, így pontosan negyven böjti napot foglal magában. A múltban a böjt jóval szigorúbb volt: a hívek napközben nem ettek, és a húst, tejtermékeket, valamint a tojást teljes mértékben mellőzték.
Mára az egyház enyhített a szabályokon, de hamvazószerdán és nagypénteken továbbra is szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közöttiek számára mindössze háromszori étkezés engedélyezett, amelyből egyszer lehet jóllakni. E két napon, valamint a nagyböjt péntekjein a 14 évesnél idősebb hívektől elvárják, hogy ne fogyasszanak húst.
A görögkatolikusok esetében a böjti időszak már hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik. Az egyház a böjt kapcsán nem csupán a fizikai lemondásra, hanem a lelki elmélyülésre és a kiengesztelődésre is ösztönzi a híveket, hogy méltó módon készülhessenek Jézus feltámadásának ünnepére.
