Este hat óra után nem sokkal felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből – a világ tudta: új pápát választottak. Körülbelül egy órával később a Szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt hivatalosan is bejelentették a döntést: a katolikus egyház 267. pápája az amerikai származású Robert Francis Prevost bíboros lett, aki a XIV. Leó nevet vette fel. A 69 éves új egyházfő Chicagóban született 1955-ben, és a Szent Ágoston rend tagjaként szolgált. 1981-ben tette le örökfogadalmát, majd teológiai doktori fokozatot szerzett. 1988-ban Peruba küldték misszionáriusnak, ahol 11 éven át szolgált. Ferenc pápa 2014-ben nevezte ki a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává, később püspökké szentelték, majd 2023-ban bíborossá kreálták, és a püspöki kongregáció vezetését is rábízták – ez az a vatikáni testület, amely világszerte az új püspökök kiválasztásáért felel. Bár a Vatikán korábban ódzkodott attól, hogy amerikai pápát válasszanak – tartva az Egyesült Államok politikai és kulturális dominanciájától –, Prevost személyében egy mérsékelt, a globális missziós tapasztalatokkal rendelkező vezető került az egyház élére. Személyisége, visszafogottsága és a dél-amerikai tapasztalatait hozó lelkipásztori gyakorlata sokak szerint ideális választássá tette őt ebben a történelmi pillanatban. A konklávé a második napon, a negyedik szavazáson hozta meg a döntést – hasonlóan ahhoz, ahogy 2005-ben XVI. Benedek is megválasztásra került. A bíborosok előzetesen olyan vezetőt kerestek, aki „jelen van és közel van az emberekhez”, aki képes hidat építeni vallások és kultúrák között, s aki prófétai lélekkel tudja vezetni az egyházat egy nyitottabb, fényt sugárzó irányba. XIV. Leó pápa mostantól az 1,3 milliárdos katolikus közösség vezetője, és első szavai, első gesztusai meghatározhatják, milyen irányba indul tovább az egyház a 21. század közepének küszöbén.
Olvass tovább
