„Ígéret szép szó…” – az újpesti nyugdíjasokat kérdeztük az elmaradó juttatásokról

Idén nem lesz nyugdíjprémium, és úgy tűnik, várniuk kell a nyugdíjasoknak a kampányban megígért, akár évi 200 ezer forintos SZÉP-kártyára is. Magyar Péter korábban még arról beszélt, hogy a támogatás már 2026 utolsó negyedévében elindulhat, szeptemberben azonban már úgy fogalmazott: a kérdésről a 2027-es költségvetésben születhet döntés. De mit szólnak mindehhez maguk a nyugdíjasok? Újpest utcáin kérdeztük őket.

„Mit szóljak? Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó” – mondja keserűen a 72 éves Éva az Újpesti Piac közelében. Éppen bevásárlásból tart hazafelé, a szatyrában – mint mondja – mostanában egyre kevesebb minden fér el ugyanannyi pénzből.

„Én nem azt várom, hogy az állam eltartson. Ledolgoztam több mint negyven évet. De ha egyszer azt mondják egy választási kampányban, hogy kapunk valamit, és még azt is elmondják, hogy mennyit, akkor az ember számol vele. Nekem kétszázezer forint nagyon sok pénz. Abból hónapokig ki tudnám egészíteni a bevásárlást.”

Nem ő az egyetlen, aki csalódott.

A 68 éves László azt mondja, pontosan érti, hogy nincs könnyű helyzetben az ország költségvetése. Szerinte azonban éppen ilyenkor lenne fontos eldönteni, kik azok, akiken nem szabad spórolni.

„Halljuk, hogy baj van a költségvetéssel. Rendben, értem. Valahonnan pénzt kell szerezni, valahol vissza kell fogni a kiadásokat. De tényleg azokon kell kezdeni, akik kétszázezer vagy kétszázötvenezer forintból élnek egy hónapban? Egy nyugdíjas nem nagyon tud már másodállást vállalni. Annyi pénze van, amennyi megérkezik.”

Káposztásmegyeren egy padon ülő házaspárt szólítunk meg. A 74 éves József és felesége, a 71 éves Mária azt mondják, ők különösen a SZÉP-kártyás támogatásban bíztak.

„Nem luxusra költöttük volna” – mondja Mária. „Gyógyszerre, élelmiszerre, esetleg egyszer elmentünk volna valahová pár napra. Nekünk már az is számít, ha havonta tíz-húszezer forinttal több marad.”

József közbevág:

„A választás előtt mindenki nagyon könnyen ígér. Utána meg jön a magyarázat. Én elfogadom, ha valamit nem lehet megcsinálni, de akkor mondják ki világosan, hogy ezt megígértük, de most nem tudjuk teljesíteni. Ne tologassuk mindig későbbre.”

Az eredeti elképzelés szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig évi 100 ezer forintos támogatáshoz juthattak volna SZÉP-kártyán. Magyar Péter tavasszal még arról beszélt, hogy a rendszer akár már az idei utolsó negyedévben elindulhat, és felmerült a negyedéves feltöltés lehetősége is. Őszre azonban az idei indulás lekerült a napirendről.

A Városkapu környékén találkozunk a 69 éves Ilonával. Ő már sokkal indulatosabban fogalmaz.

„Én egész életemben dolgoztam. Nem érzem magam szegénynek, de minden hónap végén számolni kell. Ha elromlik a mosógép vagy jön egy nagyobb gyógyszerkiadás, már borul minden. Kétszázezer forint nekünk nem zsebpénz. Aki jól keres, annak lehet, hogy nem nagy összeg, de egy kisnyugdíjasnak óriási segítség.”

Arra a kérdésre, elfogadható indoknak tartaná-e a költségvetés rossz helyzetét, röviden válaszol:

„Elfogadom, hogy kevés a pénz. Csak akkor ne mindig azoktól vegyünk el először, akiknek eleve kevés van.”

Hasonlóan látja a 76 éves András is, bár ő valamivel türelmesebb a kormánnyal.

„Én adnék nekik időt. Nem lehet mindent néhány hónap alatt rendbe tenni. De azt szeretném látni, hogy amit megígértek, azt nem felejtették el. Ha idén nem megy, mondják meg, mikor fog menni. Legyen egy dátum, legyen egy vállalás. Mert különben az ember azt érzi, hogy választás előtt kellett a szavazata, utána meg már kevésbé fontos.”

A beszélgetésekből természetesen nem lehet reprezentatív következtetést levonni, de a megkérdezettek mondataiban ugyanaz a gondolat tér vissza: nem feltétlenül azt vitatják, hogy nehéz helyzetben van az állami költségvetés. Sokkal inkább azt kérdezik, miért éppen a legkisebb jövedelműeknek kell tovább várniuk egy olyan támogatásra, amelyet korábban konkrét ígéretként hallottak.

„Tudja, mi a baj?” – kérdezi búcsúzáskor Éva. „Mi, idősek már nagyon sok ígéretet hallottunk mindenféle kormánytól. Ezért az ember egy idő után már nem azt figyeli, hogy mit mondanak, hanem azt, hogy mi érkezik meg a számlájára.”

A 200 ezer forintos támogatás pedig egyelőre nem érkezett meg.

És talán ez foglalja össze legjobban az újpesti utcán hallott véleményeket: a költségvetési nehézségeket lehet magyarázni, a számokat lehet újratervezni, a határidőket lehet módosítani – de egy választási ígéretet az emberek számon tartanak. Különösen akkor, ha azoknak szólt, akiknek minden tízezer forint számít.