Tíz év után visszatért a Népszabadság: újra elérhető a legendás napilap
Napra pontosan tíz évvel azután, hogy váratlanul megszüntették a Népszabadságot, 2026. október 8-án újraindult az egykori napilap. A magyar sajtótörténet egyik legismertebb újságjának online változata csütörtök kora délután vált elérhetővé, a nyomtatott kiadás pedig a tervek szerint egy héttel később, október 15-én jelenik meg.
Tíz évvel ezelőtt, 2016. október 8-án egyik napról a másikra szűnt meg Magyarország egyik legnagyobb múltú napilapja, a Népszabadság. A döntés akkor komoly visszhangot váltott ki a hazai közéletben, és a magyar sajtószabadság helyzetéről szóló viták egyik meghatározó eseményévé vált. Most, pontosan egy évtizeddel később ismét életre kel a lap, igaz, a korábbi napilapos működés helyett új szerkesztőségi és kiadói struktúrában.
Az új Népszabadság internetes felülete, az nszo.hu csütörtökön indult el, ahol a szerkesztőség a magyar és a nemzetközi közélet legfontosabb eseményeivel, gazdasági és társadalmi kérdésekkel, valamint háttérelemzésekkel, riportokkal és interjúkkal kíván foglalkozni. Az online megjelenést hetente nyomtatott kiadvány egészíti ki, amely a hét meghatározó történéseit dolgozza fel részletesebben.
A kiadó szeptember 24-én jelentette be hivatalosan az újraindulást. A tervek szerint az első nyomtatott lapszám október 15-én kerülhet az olvasók kezébe. A kezdetben 64 oldalas hetilap nemcsak közéleti és politikai témákkal foglalkozik majd, hanem kulturális és társadalmi tartalmaknak is helyet biztosít.
Az újrainduló Népszabadság főszerkesztője Tóth Ákos lesz, aki korábban maga is dolgozott a lapnál. A szerkesztőség vezetésében Lakner Zoltán, Szabó Brigitta, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesként vesz részt. A lap munkatársi gárdája jelentős részben a Népszava szerkesztőségére épül, amely az elmúlt évtizedben számos egykori népszabadságos újságírónak adott munkát.
A két lap együttműködése a tartalmakban is megjelenik: a Népszava írásai a Népszabadság hetilapjában is helyet kapnak, köztük a Szép Szó melléklet anyagai. Az új kiadvány így a napi hírszolgáltatás mellett nagyobb hangsúlyt helyezhet az elemző, értelmező és véleményformáló újságírásra.
A megújuló lap mottója is ezt a szemléletet kívánja kifejezni: „A világgal változik.”
Az új Népszabadság kiadója a Liberty Press Kft., amely a Jelen és a Népszava kiadói jogaival is rendelkezik. A társaság tulajdonosi szerkezete is átalakul: 90 százalékos részesedése a bejegyzés alatt álló 4Sight Media Group Zrt. tulajdonába kerül, míg a fennmaradó 10 százalékot Tóth Ákos főszerkesztő birtokolja.
A négy magyar magánszemély által, céges érdekeltségeiken keresztül létrehozott médiacsoport a bejelentés szerint már az induláskor biztosítja a lap következő két évének működéséhez szükséges pénzügyi hátteret. Ez a konstrukció a kiadó szándékai szerint lehetőséget teremthet arra, hogy az új szerkesztőség hosszabb távra tervezzen.
A Népszabadság visszatérése azért is különleges esemény, mert a lap 2016-os megszüntetése a rendszerváltás utáni magyar médiatörténet egyik legtöbbet vitatott döntése volt.
A lapot 2014-ben szerezte meg Heinrich Pecina osztrák üzletember, amikor felvásárolta a Ringier és az Axel Springer magyarországi érdekeltségeinek egy részét, és létrehozta a Mediaworks Hungary Zrt.-t. Két évvel később, 2016. október 8-án a Népszabadság újságírói éppen a szerkesztőség költözésére készültek, amikor a kiadó váratlanul bejelentette a lap megjelentetésének felfüggesztését.
A döntés nemcsak a nyomtatott újságot érintette: a Népszabadság internetes oldalát is elérhetetlenné tették. A szerkesztőség munkatársait váratlanul érte a bejelentés, amelyet tiltakozások és jelentős közéleti vita követett.
A Mediaworks akkor gazdasági indokokkal magyarázta a döntést, a lap munkatársai és számos közéleti szereplő azonban politikai összefüggéseket is felvetett a megszüntetés hátterében. A történtek körüli vitát tovább erősítette, hogy a Mediaworksöt még ugyanabban a hónapban megvásárolta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimus Press. Mészáros akkor azt állította, hogy semmi köze a Népszabadság megvásárlásához.
Heinrich Pecina ezt követően rövid időn belül felszámolta magyarországi médiaérdekeltségeit. Az osztrák üzletembert hazájában később egy bankbotránnyal összefüggésben hűtlen kezelés és csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték.
A Népszabadság megszüntetése azóta is visszatérő hivatkozási pont a magyar médiaviszonyokról és a sajtó tulajdonosi koncentrációjáról szóló vitákban. A lap neve ugyanakkor több nemzedék számára jelentett meghatározó újságírói műhelyt, amelynek története jóval korábban, 1956-ban kezdődött.
A mostani újraindulás ezért nem egyszerűen egy új sajtótermék megjelenése, hanem egy több évtizedes múltra visszatekintő újság nevének és hagyományának visszatérése a magyar nyilvánosságba.
Az azonban csak a következő hónapokban derül ki, hogy az új Népszabadság milyen olvasóközönséget tud megszólítani, és miként találja meg helyét az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult magyar médiapiacon.
Egy biztos: 2026. október 8-án, pontosan tíz évvel a megszüntetése után ismét megjelent a Népszabadság neve alatt működő újság. Ezúttal nem egy korszak lezárását, hanem egy új fejezet kezdetét jelentette ez a dátum.
