Akár 2027-ben megkezdődhet az M3-as metró meghosszabbítása – 80 milliárdos keret, két új állomás és szoros határidők
Újabb szakaszába lépett az M3-as metró északi meghosszabbításának előkészítése: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már dolgozik a kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési dokumentáción, a Fővárosi Közgyűlés pedig decemberben dönthet az eljárás megindításáról. A beruházás első ütemében az Újpest-központ és a Rákospalota–Újpest vasútállomás közötti, mintegy 1,9 kilométeres szakasz épülne meg két új metróállomással. A projekt 80 milliárd forintos tervezett uniós támogatási kerettel szerepel a fejlesztési programban, ugyanakkor a finanszírozás, az ingatlanszerzés és több műszaki kérdés rendezése még hátravan.
Részletes, kilencoldalas tájékoztatót készített a BKK az M3-as metró északi meghosszabbításának előkészítéséről, amelyet november 24-én tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága. A dokumentum Déri Tibor újpesti alpolgármester, fővárosi képviselő októberi bizottsági kezdeményezése nyomán készült el. A BKK hét témakörben adott részletes választ a beruházás jelenlegi helyzetéről, a következő időszak feladatairól, a szükséges döntésekről és a megvalósítást veszélyeztető körülményekről.
A tájékoztató szerint a beruházás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) éves fejlesztési keretében 80 milliárd forintos indikatív támogatási összeggel szerepel. A finanszírozás véglegesítése azonban még nem történt meg, és a támogatási szerződés megkötéséhez további feltételek teljesítése szükséges. A projekt építtetőjének október 19-én a BKK-t jelölték ki, amely már megkezdte a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzés előkészítését.
A fejlesztés első üteme az Újpest-központ és a Rákospalota–Újpest vasútállomás közötti, megközelítőleg 1,9 kilométer hosszú szakaszt érinti, amelyen két új metróállomás létesülne. Az eredeti tervek még a teljes, Káposztásmegyerig tartó meghosszabbításra készültek, ezért a korábbi műszaki dokumentációt most az első ütem sajátosságaihoz kell igazítani. Ez többek között a pálya, az állomások, a felszíni létesítmények, a liftek, a közművek és a vonatvezérlési rendszer kialakítását is érinti.
A BKK október 9-én kötött szerződést a FŐMTERV–VIKÖTI tervezői együttműködéssel a kivitelező kiválasztásához szükséges tenderdokumentáció elkészítésére. A feladat teljesítési határideje december 8. A tervek szerint még decemberben a Fővárosi Közgyűlés elé kerülhet a közbeszerzési eljárás megindításáról szóló döntés, amelyet a szükséges minőségbiztosítási folyamatok követhetnek.
A beruházást úgynevezett Design & Build konstrukcióban tervezik megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott vállalkozó nemcsak a kivitelezésért, hanem a részletes kiviteli tervek elkészíttetéséért is felelne. A megoldás lehetővé teheti az előkészítés és a megvalósítás felgyorsítását, ugyanakkor ehhez az állami beruházásokról szóló törvény egyes rendelkezései alóli felmentésre is szükség van. A BKK az erre vonatkozó kérelmet október 12-én benyújtotta.
A jelenlegi ütemezés szerint 2027 első negyedévében nyújthatják be az uniós támogatási kérelmet, a kivitelezéshez feltétlenül szükséges ingatlanokat pedig legkésőbb 2027 harmadik negyedévéig kell megszerezni. A BKK a következő tizenkét hónap feladatai között már a közbeszerzés lezárásával, a vállalkozói szerződés megkötésével, a munkaterületek átadásával és a közműkiváltási munkák megkezdésével is számol. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi tervek teljesülése esetén akár 2027-ben megkezdődhetnek az első kivitelezési munkálatok.
A projekt egyik legérzékenyebb kérdése az érintett ingatlanok helyzete. A BKK tájékoztatása szerint a fővárosi vagyonkezelő adatai alapján az Árpád út és a Szilágyi utca térségében összesen 16 ingatlanban mintegy 77 lakás és 27 nem lakáscélú ingatlan érintett. Ezek között önkormányzati bérlakások is lehetnek, így az ingatlanszerzés és az esetleges kisajátítás nemcsak jogi és pénzügyi, hanem lakhatási kérdéseket is felvet.
A szükséges ingatlanok megszerzését tovább nehezíti, hogy annak finanszírozása jelenleg nem megoldott. A hatályos uniós elszámolási szabályok szerint az ingatlanszerzésre a teljes elszámolható költségkeret legfeljebb két százaléka fordítható, a BKK költségvetésében pedig nem áll rendelkezésre a kisajátítások fedezete. A közlekedési társaság ezért a vonatkozó szabályok módosítását javasolja annak érdekében, hogy a területszerzés költségei uniós támogatásból finanszírozhatók legyenek.
Jelentős műszaki kihívást jelent a meglévő metróvonal és az új szakasz vonatvezérlési rendszerének összehangolása is. A BKK szerint felül kell vizsgálni a korábbi, AVR-alapú megoldást, és mérlegelni kell egy korszerűbb, CBTC-alapú rendszer megvalósíthatóságát. A vizsgálatoknak arra is ki kell terjedniük, hogy az új szakasz rendszerei milyen beavatkozásokat igényelnének a már felújított M3-as metró meglévő berendezéseiben. A dokumentum ebben a kérdésben még nem tartalmaz végleges műszaki döntést.
A metró meghosszabbítását a Rákospalota–Újpest vasútállomás és a 71-es vasútvonal fejlesztésével is össze kell hangolni. A BKK tájékoztatása szerint a MÁV-val már zajlanak az egyeztetések, miközben a vasútállomás térségének fejlesztésére készülő mestertervvel is biztosítani kell az összhangot. A két nagyberuházás térbeli és időbeli összehangolását a közlekedési társaság külön műszaki kockázatként azonosította.
A beruházás megvalósítását ugyanakkor rendkívül szoros határidők határozzák meg. Az IKOP Plusz finanszírozási időszakához kapcsolódóan a projekt záró kifizetési kérelmét 2030 végéig kell benyújtani. Ez a határidő jelentős nyomást helyez az előkészítésre és a kivitelezésre egyaránt, különösen azért, mert több szükséges engedély módosítása még hátravan, részletes kiviteli tervek nem állnak rendelkezésre, és egyes közmű- és felszínrendezési dokumentációk is hiányoznak.
A BKK külön felhívja a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során minimális tartalékidővel lehet számolni. Egy elhúzódó közműkiváltás, egy késedelmes hatósági döntés vagy az ingatlanszerzések csúszása ezért az egész projekt ütemezésére hatással lehet. A beruházás előrehaladásához a fővárosi és a kormányzati szereplők közötti folyamatos együttműködésre, a finanszírozási feltételek véglegesítésére és a szükséges döntések gyors meghozatalára is szükség lesz.
A tájékoztató arra is kitér, hogy a munkaterületek átadásával jelentős felszíni forgalomterelési és közösségi közlekedési pótlási feladatok jelentkeznek majd. Ezeket a tényleges munkakezdés előtt megfelelő időben elő kell készíteni, egyeztetni kell, és tájékoztatni kell róluk az érintett lakosságot.
Bár a BKK már több konkrét előkészítési határidőt meghatározott, a beruházásnak egyelőre nincs végleges, részletes kivitelezési ütemterve. Ennek előzetes változata a közbeszerzési dokumentáció részeként készülhet el, a tényleges munkaszervezést és az egyes építési fázisok ütemezését pedig majd a kiválasztott kivitelező dolgozza ki.
Az M3-as metró meghosszabbítása tehát az előkészítés újabb szakaszába lépett, és a következő hónapokban több, a beruházás sorsát meghatározó döntés is megszülethet. A decemberi közgyűlési döntés, a 2027-re tervezett közbeszerzési és finanszírozási folyamatok, valamint az ingatlanszerzések rendezése egyaránt meghatározó lesz abban, hogy tartható-e a jelenlegi ütemezés.
A november 24-i bizottsági ülésen a képviselők a BKK részletes beszámolója alapján tekinthetik át a beruházás előrehaladását és a még megoldásra váró kérdéseket. Az évtizedek óta tervezett metrófejlesztés megvalósítása továbbra is számos feltételtől függ, ugyanakkor a mostani dokumentum már konkrét feladatokat és döntési pontokat rendel a következő időszakhoz.




