Újpest azt kéri a Kormánytól, szüntesse meg a kerületet érintő négy beruházás kiemelt státuszát
Újpest Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottsága támogatta azt az önkormányzati álláspontot, amely szerint mind a négy, Otthon Start programhoz kapcsolódó újpesti beruházás esetében meg kell szüntetni a kiemelő rendelkezéseket. Az önkormányzat három fejlesztést a jelenleg ismert formájában sem támogat, míg az Árpád úti beruházásnál nyitva hagyja a további szakmai egyeztetés lehetőségét. A kiemelt státusz fenntartását azonban egyik helyszínen sem tartja indokoltnak.
A Kormány megkezdte az egyes kiemelt beruházások felülvizsgálatát, és ennek keretében az érintett önkormányzatok véleményét is kikérte. Újpest ennek részeként alakította ki álláspontját a kerületet érintő négy fejlesztésről. A Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság támogatta a Szemerey Samu államtitkárnak megküldendő választ, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy a négy újpesti beruházásra vonatkozó kiemelő rendelkezéseket meg kell szüntetni.
Az önkormányzat álláspontja szerint a kiemelt beruházási rendszer alapvető problémája, hogy egyedi kormányzati döntésekkel jelentősen felülírhatók a helyi építési szabályok anélkül, hogy ezt minden esetben megfelelő szakmai és helyi egyeztetés előzné meg. Egy nagyobb beruházás következményei ugyanakkor nem állnak meg az adott telek határánál: megjelennek a közlekedésben, a parkolásban, a közművek terhelésében, a zöldfelületeken, valamint a bölcsődei, óvodai, iskolai és egészségügyi ellátásban is.
Újpest ezért azt tartja helyes sorrendnek, hogy egy, a helyi szabályozástól jelentősen eltérő beruházás esetében először készüljön Telepítési Tanulmányterv, történjen meg a szükséges szakmai vizsgálat, az önkormányzati és lakossági egyeztetés, és csak ezt követően szülessen döntés arról, milyen szabályozási feltételek mellett valósulhat meg a fejlesztés. Az elfogadható beruházáshoz kapcsolódó fejlesztői kötelezettségeket, azok ütemezését és garanciáit pedig településrendezési szerződésben kell rögzíteni.
Az Aradi utca 16–20. alatti ingatlannál az önkormányzat nem támogatja sem a kiemelt beruházási státusz, sem a rozsdaövezeti kijelölés fenntartását. A hatályos kerületi szabályozás szerint a terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, ahol önálló lakóépület nem létesíthető, a maximális épületmagasság pedig 11 méter. A kiemelő szabályozás ezzel szemben korlátozás nélküli lakásszámot, 33 méteres épületmagasságot, valamint lényegesen nagyobb beépítési intenzitást tesz lehetővé. A kerület a parkolási és infrastrukturális következményeket is aggályosnak tartja.
Az Íves út keleti oldalán fekvő két ingatlannál ugyancsak a kiemelt státusz megszüntetését támogatja az önkormányzat. A terület a hatályos kerületi szabályozás szerint intézményi rendeltetésű, ahol lakás nem létesíthető, a kiemelő szabályozás azonban elsődlegesen lakófunkciót enged meg. A jelenleg ismert fejlesztési elképzelés mintegy 300 lakással számol. Az önkormányzat szerint ez egyszerre teremtene új óvodai, iskolai, egészségügyi és egyéb humáninfrastruktúra-igényt, miközben olyan területet vonna el, amelyet a jelenlegi szabályozás éppen intézményi célokra tart fenn. A zöld- és rekreációs infrastruktúra helyzete szintén a kifogások között szerepel.
A leghatározottabb kifogásokat a Népszigetre tervezett beruházással kapcsolatban fogalmazta meg Újpest. A kiemelő szabályozás közel 3000 lakás kialakítására adhat lehetőséget, egyes területeken a jelenlegi 10 százalékos beépítettséget 40 százalékra, a 7,5, illetve 16 méteres épületmagasságot pedig akár 56 méterre növelve. Az önkormányzat szerint ez már nem egyszerű ingatlanfejlesztést, hanem lényegében egy új városrész létrehozását jelentené egy nagyvízi mederrel érintett, jelentős zöldinfrastruktúrával és természetközeli területekkel rendelkező környezetben.
Újpest az árvízi kitettség mellett a természeti környezet jelentős átalakulását, a közművek helyzetét, a korlátozott közúti megközelítést és a megfelelő közösségi közlekedési kapcsolat hiányát is problémának tartja. A közel 3000 új lakás emellett jelentős bölcsődei, óvodai, iskolai, egészségügyi, közösségi és rekreációs igényt generálna. Az önkormányzat ezért a Népsziget esetében határozottan nem támogatja a kiemelt beruházási státusz fenntartását, és annak megszüntetését tartja indokoltnak.
Az Árpád út 121–147. – Rózsa utca 43. alatti ingatlannál árnyaltabb álláspontot képvisel a kerület. A kiemelő szabályozással kapcsolatban itt is komoly kifogások merültek fel, elsősorban a fejlesztés intenzitása, a lakásszám növelésének lehetősége és a parkolás miatt. Azóta azonban a beruházó képviselői felkeresték az önkormányzat Főépítészi Irodáját, ahol a korábban ismert, illetve a kiemelő szabályozás által megengedett paraméterekhez képest érdemben visszafogottabb koncepciót mutattak be. Ezt az önkormányzat kedvező irányú változásnak tekinti, amely alapot teremthet a további szakmai párbeszédhez.
Végleges támogatásról ugyanakkor itt sincs szó. Hivatalos írásbeli kérelem és Telepítési Tanulmányterv még nem érkezett, ezért nem ismertek kellő részletességgel a fejlesztés tényleges paraméterei és annak közlekedési, parkolási, humáninfrastruktúra- és környezeti következményei. Tisztázni kell továbbá az ingatlan és az M3 metró tervezett északi meghosszabbításának térbeli kapcsolatát is. Az önkormányzat ezért az Árpád úti fejlesztés további vizsgálatát nem zárja ki, a kiemelt státusz fenntartását azonban itt sem tartja indokoltnak.
A bizottság által támogatott önkormányzati álláspont tehát különbséget tesz a négy beruházás között. Három esetben olyan alapvető településrendezési, infrastrukturális, környezeti vagy funkcionális kifogásokat azonosítottak, amelyek miatt a jelenleg ismert fejlesztési elképzeléseket sem támogatják. Az Árpád úti ingatlannál viszont a visszafogottabb koncepció további vizsgálatára lehetőséget látnak. Abban azonban mind a négy esetben egységes az álláspont: a jelenlegi kiemelő rendelkezéseket meg kell szüntetni.
Ez az önkormányzat szerint nem jelenti azt, hogy az érintett területeken a jövőben ne valósulhatna meg fejlesztés. Éppen a folyamat sorrendjét kívánják megfordítani: először szülessen egy szakmailag és helyben is elfogadható fejlesztési koncepció, készüljenek el a szükséges vizsgálatok, történjen meg az önkormányzati és társadalmi egyeztetés, és csak ezt követően alakítsák ki a megvalósításhoz szükséges szabályozási feltételeket.
Az Újpesti Önkormányzat ezért azt kéri a Kormánytól, hogy a már folyamatban lévő felülvizsgálat eredményeként szüntesse meg a négy érintett újpesti beruházásra vonatkozó kiemelő rendelkezéseket, és tegye lehetővé, hogy az esetleges további fejlesztési szándékokat a teljes körű szakmai, településrendezési és társadalmi egyeztetési folyamat keretében vizsgálják meg.
