Újabb ultimátumot adott Nagy Márton a kereskedelmi láncoknak

A kormány újabb eszközökhöz nyúl az élelmiszer-infláció megfékezésére: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felszólította a kiskereskedelmi láncokat, hogy egy héten belül jelezzék, hajlandók-e csökkenteni az alapvető élelmiszerek árait. A „felkérés” mögött azonban ott lebeg a burkolt fenyegetés: ha a piac nem engedelmeskedik önként, a kabinet kész ismét hatósági árakat bevezetni. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az efféle beavatkozások inkább torzítják a piacot, mintsem valódi megoldást nyújtanak a drágulásra.

A kormány a csirkehús, sertéshús, tejtermékek, tojás, étolaj, cukor és liszt árcsökkentését várja el a láncoktól, noha ezek a termékek már korábban is megszenvedték az állami beavatkozásokat. Az árstopok idején a boltok a veszteségeiket más termékek árának emelésével kompenzálták, míg a kötelező akciózás miatt sok esetben szűkült a választék. Az önkéntes árcsökkentés most újabb nyomás alá helyezi a kereskedelmet, miközben az inflációt valójában nem a kiskereskedelmi árrés, hanem az energiaárak, a forint árfolyama és a hazai termelés problémái hajtják.

A szektor már így is folyamatos bizonytalanságban működik a kormányzati húzd meg-ereszd meg politikája miatt. A hatósági árak feloldásával egyes termékek ára ugyan csökkent, de a kereslet-kínálat eltorzult, a vállalkozások kiszámíthatatlan környezetben kénytelenek működni. Az újabb állami nyomás nemcsak az élelmiszerláncoknak okozhat gondot, hanem a hazai termelőknek is, hiszen a beszerzési árakat nem lehet mesterségesen csökkenteni anélkül, hogy az ne csapódjon le a gazdák bevételein.

Az NGM végül azzal fenyegetőzik, hogy ha a kiskereskedők nem hajolnak meg a „kérés” előtt, akkor hatósági eszközökkel avatkozik be. Az eddigi példák alapján ez nem sok jót ígér: a mesterséges árkorlátozások hosszú távon ellátási problémákhoz vezethetnek, torzítják a versenyt és elriasztják a befektetőket. A kérdés tehát az, hogy valódi megoldás születik-e, vagy csak újabb rövid távú politikai lépés történik, amelynek árát végül ismét a fogyasztók és a piaci szereplők fizetik meg.