Ma van a kereszténység legnagyobb ünnepe: HÚSVÉT
Mint az Újpesti Hírmondó megírta: a jelenleg élő generációk aligha találkoztak ilyen különös körülmények között lezajló húsvéttal, mit a mi előttünk áll. A templomok már virágvasárnapkor is zárt ajtók mögött miséztek, de a legkülönösebb helyszín Róma lesz, hol még a háború idején is megtartották a húsvét ünnepét.
Idén erre koronavírus-tilalom miatt nem kerül sor, Ferenc pápa már a virágvasárnapi misét is a lezárt Szent Péter bazilika egyik oltáránál celebrálta, de elmarad a Colosseum körüli körmenet, a megtartott istentiszteletekre pedig ezúttal nem a terrortámadásoktól, hanem vírusveszélytől védve kerülnek sor. Példátlan látvány lesz az üres szent Péter Bazilika – már amennyit láthatunk belőle, hiszen a médiát sem engedik be, és még furcsább lesz majd az üres térnek kiosztott Urai et Orbi áldás.
De addig is vegyik szemügyre, hogy a gyász és az öröm milyen napjaiból áll az úgynevezett nagyhét, amely virágvasárnappal kezdődött.
AZ ÜNNEPEK ÜNNEPE: HÚSVÉT
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavaszeljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah), amely az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe, ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Nevévek eredete
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)
Dátuma
A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységbenis ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
1997-ben az Egyházak Világtanácsa szíriai, Aleppóban tartott ülésén javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját. Ezáltal megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.
Húsvétvasárnap délelőtt hagyományosan ünnepi szentmisét tartanak, amelyet a Vatikán Szent Péter bazilikában a pápa celebrál, majd a mindig zsúfolásig tömött Szent Péter téren kiosztja az Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) áldást.
Mivel a koronavírus veszélye miatt a templomok zárva vannak, s a teret is természetesen lezárták, ritka és különös látvány lesz az üres bazilikában tartott szentmise, majd a szintén üres térnek kiosztott áldás.
Összeállította: Újpesti Hírmondó:
Fotók: Vatikán, Getty Images
