Tulajdonképpen mit is jelent a „zöld Budapest” és hogyan zöldítsük ki a fővárost?
Mit jelent a zöld fordulat, milyen zöld fejlesztések várhatók a közeljövőben és milyen eredményekkel járhat a zöldpolitika előretörése Budapesten? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ A Városért Egyesület márciusi „Zöld fordulat Budapesten” című kerekasztal-beszélgetése.
Az egész Budapestet érintő problémákról és lehetséges megoldásokról Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, Bojár Iván András művészettörténész, a „10 millió fa Budapesten program” kezdeményezője, Dorosz Dávid, Budapest főpolgármester-helyettese, Majkó Zsuzsanna irodalomtörténész, helytörténész, a „Városliget lexikon” társszerzője és Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere, az egyesület elnöke tartott eszmecserét.
Dorosz Dávid hangsúlyozta: az elmúlt másfél-két éves nemzetközi klímaaktivizmus 2019. október 13-án a hazai politikában is éreztette hatását és politikai támogatást kapott. Szerinte ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma Budapestnek Karácsony Gergely személyében olyan polgármestere van, aki kifejezetten zöld programmal kapott politikai felhatalmazást.
– A fordulat ereje abból is látszik, hogy 2020-ban már a kormány sem politizálhat klímatagadó módon és a Fidesz is rászorult egyfajta zöld fordulatra, ami nagy és gyors eredménynek tekinthető. Hozzátette, hogy a klímatudatos politizálás és élet nem hippiskedés és nem is modern aszkétizmus, hanem a mindennapi valóságra és folyamatokra adott válasz, amelyek nem unokáink gondjai többé, hanem velünk élő, megoldandó kihívások.
Bojár Iván András szerint az egyik legfontosabb pozitívum, hogy a környezetvédelem kapcsán kezd kialakulni egy globális minimum, ami, ha tetszik, ha nem, egy kényszerű életforma-átalakítást fog eredményezni. A „10 millió fa Budapesten programmal” kapcsolatban elárulta: az akció már 8 hónapja tart és eddig 130 településen – köztük budapesti kerületekben is – ültettek ennek keretében fákat. Hangsúlyozta: a fővárosba másfél millió fát szeretnének ültetni, de emellett nagy szükség lenne a homlokzatok és a tetőtáj átalakítására, radikális bezöldítésére, illetve az elpazarolt esővíz gyűjtésére is.
Bardóczi Sándor kiemelte, hogy újra érdemi tartalommal szeretné megtölteni a főkertészi pozíciót. A klímatudatossággal kapcsolatban már most pozitív tapasztalatai vannak a fővárosi önkormányzatnál, mert hivatalba lépése óta városfejlesztési munkálatokon dolgozó mérnököktől már megjelentek az olyan tervváltozatok, melyek jobban ügyelnek a zöldfelületekre és nem vágnák ki mindenáron a fákat egy-egy építkezés során.
A zöldfelületi projektek kapcsán épp ezért Bardóczi türelemre intette a budapesti lakosokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fák nem olyanok, mint egy épület: nincsenek azonnal készen, idő kell a fejlődésükhöz.
A közparkok fejlesztése kapcsán a fővárosi önkormányzat nemrég interaktív közvélemény-kutatásba kezdett – a parkoknál kihelyezett QR-kódos táblák segítségével –, hogy a lakosság is véleményt nyilváníthasson, milyen intézkedéseket tartanának célszerűnek egy-egy területen. Ezek alapján készítenek majd ütemtervet a zöldfelületek rehabilitációjára. A kisebb közparkok fejlesztésére most keresik a forrásokat. Ez az „Egészséges utcák program” keretében valósulna meg, amihez a kerületi önkormányzatok és a civil szervezetek véleményét kérik majd ki, hogy mely közterületeket zöldítsenek, újítsanak meg.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
Forrás: Újpest Média, Újpesti Hírmondó, Facebook
Video: Facebook/Horváth Csaba
Fotó: blog.irodahaz.hu
