Lakópark nem épülhet – mutatjuk, mi jöhet az Árpád Kórház helyén
Az egykori Árpád Kórház értékesítése után sok újpestit foglalkoztat a kérdés: mi épülhet a közel egyhektáros területen, ahol évtizedeken át kórház működött. Az Újpesti Hírmondó megnézte a hatályos kerületi szabályozást, amely meglehetősen pontosan meghatározza a lehetséges fejlesztési irányokat – és egyben több gyakori találgatást is kizár.
A terület Újpesti lakótelep városszerkezeti egység Kerületi Építési Szabályzata szerint a Vi–2/IV–2/10 jelű építési övezetbe tartozik. Ez az úgynevezett intézményterületek közé sorolható, amelyeket elsősorban közösségi, közszolgálati és szolgáltató funkciókra jelöltek ki. Ennek megfelelően önálló lakófunkció, lakópark vagy tömeges lakásépítés nem engedélyezett a területen.
A szabályozás szerint az övezetben elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek helyezhetők el. Ezek mellett megengedett az irodai használat, a kereskedelmi és szolgáltató funkció, a szállásjellegű elhelyezés, kulturális és közösségi célú létesítmények kialakítása, valamint sportfunkciók megjelenése. Emellett olyan gazdasági tevékenység is folytatható itt, amely nem jár zavaró hatással a környezetre.
Lakás csak kivételesen jelenhet meg: kizárólag az adott intézményhez kapcsolódva, a tulajdonos vagy a személyzet számára, és legfeljebb két lakás formájában. Ez a szabály gyakorlatilag kizárja azt, hogy a terület lakóövezetté alakuljon át.
A kerületi előírások több további korlátot is rögzítenek. Nem épülhetnek ipari, nagykereskedelmi vagy raktározási célú létesítmények, és önálló, 2000 négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi egység sem helyezhető el a területen. A parkolás döntő részét az épületeken belül vagy a felszín alatt kell megoldani, új, többszintes épület esetén különösen szigorú arányokat ír elő a szabályozás. A telkek hátsó részein pedig kizárólag zöldfelület alakítható ki, melléképületek ott nem létesíthetők.
A számok alapján egy jelentős, de erősen szabályozott fejlesztési területről van szó: közel egy hektáron nyolc épület áll, ezek közül több többszintes, az összes alapterület pedig megközelíti a 6000 négyzetmétert. A jelenlegi besorolás tehát nemcsak azt mondja meg, mit nem lehet építeni, hanem azt is, hogy a terület jövője alapvetően intézményi, közösségi és szolgáltató jellegű marad.
Fontos ugyanakkor látni, hogy elméletben létezik mozgástér a befektető számára, ha a jelenlegi szabályozást túl szűknek tartja. Kérheti a helyi építési szabályok módosítását, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez nem könnyű út: az önkormányzat Újpesten szinte minden ilyen jellegű kérelmet elutasított, különösen akkor, ha azok lakófunkció erősítésére vagy a környék terhelésének növelésére irányultak.
Van azonban egy másik, jóval erősebb eszköz is a befektető kezében. Amennyiben a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt kap – például az Otthon Start Program keretében –, akkor a projekt mentesül a helyi építési szabályok alól. Ebben az esetben nincs szükség az önkormányzat jóváhagyására, mivel a kiemelt státusz felülírja a kerületi szabályozást. Ez jogilag teljesen más pálya, és lényegesen nagyobb szabadságot ad a fejlesztőnek.
Összességében az Árpád Kórház helyén nem lakópark, nem ipari létesítmény és nem kereskedelmi központ jelenhet meg. A hatályos szabályok alapján olyan funkciók jöhetnek szóba, amelyek illeszkednek Újpest városszerkezetéhez, és amelyek továbbra is közösségi, szolgáltató vagy intézményi szerepet töltenek be a városrész életében.





miért nem lép fel a DK ?????? igaz sajnos itt Óbudán is megszavaztatta a polgi, mindent, ami a lakosságnak nem jó! vannak mondjuk Nagy Rihárd György, aki ellene szavazott, hogy a Szentendrei uton NE épüljön fel a1400 lakásos épület a 600 parkolóval, DE kell! kell a pénz! szörnyű minden ami van! de a CSÚCSHEGYEN élők azokra is a válasz „NEM” mert rengeteg forint kellene.
2026.január 14.