1,8 millió bizonytalan szavazó: a gazdasági gondok fontosabbak, mint a háborús fenyegetés?
A magyar felnőtt lakosság csaknem negyede, mintegy 1,8 millió ember továbbra sem tudja, kire szavazna – derül ki a Republikon Intézet friss elemzéséből. A kutatás szerint a bizonytalanok demográfiai összetétele és politikai attitűdjei jelentősen eltérnek a már pártot választó szavazókétól, és ebben a csoportban a gazdasági és megélhetési kérdések jóval nagyobb súllyal jelennek meg, mint a háborúval kapcsolatos félelmek.
A felmérés alapján a bizonytalanok körében felülreprezentáltak a 40 év felettiek, a vidéki városokban élők és a szakmunkások. A csoport választási részvétele is bizonytalan: körülbelül felük nagy valószínűséggel nem fog elmenni szavazni, míg mindössze egyötödük részvételében lehetünk biztosak.
A Republikon szerint ebben a választói rétegben jelenleg inkább a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter rendelkezik nagyobb tartalékokkal: a bizonytalanok 35 százaléka inkább hozzá áll közelebb, míg Orbán Viktor esetében ez az arány 20 százalék. Ugyanakkor a csoporton belül még így is többségben vannak azok, akik nem számítanak kormányváltásra. A pártválasztók körében ezzel szemben nagyobb arányban vannak azok, akik szerint lehetséges a kormányváltás.
A politikai önbesorolás is eltér a teljes választói mezőnyhöz képest. A bizonytalanok között alulreprezentáltak a jobboldali szavazók, miközben a magukat baloldalinak vallók aránya magasabb. A Republikon értelmezése szerint ez részben arra utal, hogy a baloldali szavazók egy része jelenleg nem talál megfelelő politikai alternatívát, miközben a jobboldali szavazók több párt közül választhatnak.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a bizonytalanok számára toronymagasan a gazdasági és megélhetési problémák jelentik a legnagyobb gondot. A háború viszont alig jelenik meg számukra meghatározó kérdésként: mindössze 9 százalékuk nevezte meg ezt az ország egyik legsúlyosabb problémájaként.
Az elemzés szerint ez arra utal, hogy a bizonytalan szavazók megszólításában a gazdasági kérdések és a mindennapi megélhetést érintő problémák jóval nagyobb szerepet játszhatnak, mint a biztonságpolitikai vagy háborús témák. A választások kimenetelét ezért jelentősen befolyásolhatja, hogy a pártok milyen válaszokat kínálnak ezekre a problémákra, és mennyire képesek mozgósítani a jelenleg még bizonytalan, vagy részvételükben is ingadozó választói csoportot.
