Új év, régi kérdések – és végre néhány válasz: merre tovább, Újpest?

2026. január 1-jén nem túlzás azt mondani: mögöttünk van egy zaklatott, ellentmondásos, sokszor frusztráló időszak, amelyben az Újpest FC nemcsak meccseket, hanem türelmet, hitet és bizalmat is veszített. Az elmúlt hónapok azonban – minden hibájukkal együtt – mégis elhoztak valami olyasmit, ami hosszú ideje hiányzott a IV. kerületben: az iránykeresés őszinte felismerését, és az első valódi lépéseket egy átgondoltabb jövő felé.

A szezon eleje eleje még a reményről szólt. A keret papíron erős volt, a célok ambiciózusak, a kommunikáció magabiztos. A valóság azonban hamar közbeszólt. Az eredmények nem jöttek, a játék képe szétesett, a tabella alsó fele pedig egyre ismerősebbé vált. Damir Krznar kinevezése nem hozta meg azt a fordulatot, amelyet sokan vártak, a csapat identitása elmosódott, és egyre nyilvánvalóbbá vált: nem pusztán edzőkérdésről, hanem szerkezeti problémákról van szó. Az Újpest megint ott tartott, hogy reagált, nem pedig épített.

A fordulópontot végül nem egy mérkőzés, hanem egy döntés hozta el. A klubvezetés – hosszú idő után először – nem tünetet kezelt, hanem okot keresett. Ennek legfontosabb előjele Dárdai Pál érkezése volt sportigazgatóként. Ez nem gyors megoldás, nem látványelem, hanem struktúra. Dárdai személyében olyan szakember tér haza, aki ismeri a nemzetközi futball működését, érti a magyar közeget, és nem ígéretekben, hanem folyamatokban gondolkodik. Már önmagában az is üzenetértékű, hogy a klub végre kimondta: sportigazgató nélkül nincs modern futballklub.

Az edzőváltás után Bodor Boldizsár átmeneti időszaka megmutatta, hogy ebben a keretben több van annál, mint amit korábban láttunk. A paksi és az MTK elleni idegenbeli győzelmek nem oldották meg a szezon problémáit, de visszaadtak valamit, ami addig elveszett: az önbizalmat és a hitet abban, hogy igenis lehet futballozni. Ezek a sikerek ugyanakkor nem elfedték, hanem még inkább aláhúzták: rendszerszintű megújulásra van szükség.

Ebbe a folyamatba illeszkedik Szélesi Zoltán kinevezése is vezetőedzőként. Szélesi nem „tűzoltó”, nem hangzatos név, hanem olyan szakember, aki pontosan tudja, mit jelent Újpest, és mit jelent ma a magyar futball realitása. Mellette nemzetközi tapasztalattal rendelkező edzők, elemzők, erőnléti szakemberek érkeznek, ami szintén azt mutatja: a klub nem egy emberben, hanem egy működő stábban gondolkodik.

És akkor itt vagyunk 2026 elején. A tabella nem szép, a sebek frissek, a szurkolói bizalom törékeny. De most először hosszú idő után nem csak azt látjuk, mi nem működik, hanem azt is, hogy miért nem működött, és min kell változtatni. Az idei tavasz már nem az álmokról szólhat, hanem az alapozásról: rendrakásról az öltözőben, következetességről a döntésekben, tiszta beszédről a pályán és azon kívül.

2026 nem lesz a csodák éve Újpesten. De lehet az az év, amikor végre nem becsapjuk magunkat. Amikor nem dobogót ígérünk, hanem munkát végzünk. Amikor újra értelme lesz annak a mondatnak, hogy „építkezünk”. Ha ez megtörténik, akkor ez az év lehet az, amire később úgy emlékezünk majd: itt indult el valami. Nem látványosan. Hanem komolyan.