Wesselényi Miklós – március 7.

„’Változás’ szeretete tart munkásságban és szül találmányokat; a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől.” Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) politikai író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. A reform-ellenzék egyik vezetője, gróf Széchenyi István barátja. A kormány, hogy kikapcsolja a politikai életből hűtlenségi pert indított ellene. Deák Ferenc és […]

Olvass tovább

Lebstück Mária – március 4.

Lebstück Mária (Zágráb, 1830. augusztus 15. – Újpest, 1892. május 30.) honvéd főhadnagy. Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, s akinek regényes élete Jókai Mórt novella, Huszka Jenőt és Szilágyi Lászlót operett írására ihlette. Az 1848. márciusi és októberi bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött, meg is sebesült. A bécsi forradalom […]

Olvass tovább

Batthyány Lajos – március 1.

Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (1807.– 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Vértanú. „Be kellett látnom, hogy állásomban tehetetlen vagyok, s azt csak a legjobb szándéktól vezérelve tartottam meg.” 1908-ban Újpesten utcát neveztek el róla. Az első felelős magyar minisztérium elnöke, a magyar alkotmányosság vértanúja. Apja Batthyány János gróf volt, aki ifjú […]

Olvass tovább

Bem József – február 26.

Az újpestiek már 1890-es évektől fontosnak tartották, hogy kellőképpen emlékezzenek az 1848-49-es szabadságharc hőseire. Számos közterület viseli nagyjaink nevét, és Újpesten úgy tudjuk, hogy Budapesten egyedüli kerületként 1890-től kezdően mind a tizenhárom vértanú emlékét utcanév őrzi. ÚJPESTI KÖZTÉR sorozatunk ezek ismertetésével készül március 15. méltó megemlékezésére. Bem József (Józef Zachariasz Bem) felvett muszlim nevén Murád […]

Olvass tovább

Laborfalvi Róza – február 21.

Laborfalvi Róza (1817-1886) színésznő, a realista magyar színjátszás úttörője, Jókai Mór és Feszty Árpád felesége. “Leginkább hadvezérnek kellett volna születnie!” – Feszty Árpádné Jókai Róza Drámai alakítások mellett szívesen mondott verseket, különösen Vörösmarty műveit és Arany balladáit. Vígjátékokban is megállta a helyét. 1869-ben, 52 éves korában hivatalosan bejelentette visszavonulását, miután fellépett Szigligeti Ede darabjában, a […]

Olvass tovább

Munkácsy Mihály – február 20.

1844-ben ezen a napon született Munkácsy Mihály magyar festőművész. Munkácsy Mihály (1844-1900) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere. „Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.” Főbb művei: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának képei – Krisztus Pilátus előtt […]

Olvass tovább

Jókai Mór – február 19.

Tegnap 194 éve született Jókai Mór (1825-1904) író, mesemondó, újságíró, szerkesztő. „..én politikához nem értek, (…) de azt tudom, hogy ha egy népet éppen azok hagynak el, akik leggazdagabbak, legnagyobbak, annak okvetlen szegénnyé és kicsinnyé kell lenni.” A 19. század, de az egész magyar irodalom kiemelkedő alakja Jókay Móric néven született 1825-ben Komáromban. Aktívan részt […]

Olvass tovább

Gárdi Jenő – február 13.

Dr. Gárdi Jenőt (Felső-Dabas, 1886. – Kaufering, 1945.) a szegény emberek orvosának nevezték. Neki köszönhető, hogy ingyenes tüdőgondozó létesült Újpesten. A József főherceg Szanatórium újpesti tüdőbeteg rendelőjének igazgató főorvosa volt. 1944 végén a nyilasok elhurcolták és kivégezték. Újpesten utcát neveztek el róla. Gárdi Jenő dr. a tbc elleni küzdelem élenjáró orvosa, a holokauszt áldozata. Felső-dabasi […]

Olvass tovább

Frangepán Ferenc Kristóf – február 12.

A Frangepán család (régi középkori horvát nemesek családja), tagjai a törökök elleni harc, ill. részint Zrínyi személyéhez, a Zrínyi családhoz kapcsolódóan többször játszottak szerepet a magyar történelemben.  Megyeren ezt az utcát 1934-ben Frangepán Ferenc Kristófról nevezték el. Frangepán Ferenc Kristóf (1643- 1671) horvát főnemes, a Wesselényi-összeesküvés egyik vezetője. 1663-ban részt vett sógora, Zrínyi Péter horvát […]

Olvass tovább

Fadrusz János – február 11.

Fadrusz János (1858-1903) magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója. Az első szobrász, akiről sorozatunkban megemlékezünk. „Apám szőlőkapás, anyám szatócsasszony. Mindketten szegények. Jómagam már többre vittem. Voltam Pozsonyban lakatosinas, meg lakatoslegény. Jártam több helyütt. Voltam Prágában úszómester, fafaragó Zay-Ugrócon, Bécsben szobrászsegéd – és leszek valamikor magyar […]

Olvass tovább