„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.” Erkel Gyula (1842 –1909) karmester, zeneszerző, zenepedagógus, zongoraművész, timpanista volt. 1891-ben megalapította az Újpesti Zeneiskolát, amelynek első igazgatója volt. 1991-ben utcát neveztek el róla Újpesten. Természetesen az ő nevét viseli a kerület zeneiskolája is, az Erkel […]
Olvass tovább
„Be szép a Természet! Ki ne szeretné benne az ártatlanságot, mivel azt szeretetre méltónak hiszik a leggonoszabbak is.” Dugonics András (1740. –1818.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár, az első magyar regény az Etelka írója volt. Szerb Antal így írt róla: „Az Etelka a magyar preromantika egyik legfontosabb eseménye. Fontos azért is, mert ez volt […]
Olvass tovább
„Hogy hazámat ne szeressem, A bitorlót meg ne vessem: Hatalom nem teheti!” Czuczor Gergely (1800 – 1866) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Írói álneve Ete. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a […]
Olvass tovább
„Az oly madár igen ritka, Melynek kedves a kalitka.” (Csokonai Vitéz Mihály: A szabadság) Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő. Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század […]
Olvass tovább
„A rendszeres koncertlátogató biztosan barátja a komoly muzsikának. … Nem véletlen, hogy éppen azokban az országokban, hol a komoly zenekultúra a legáltalánosabb, hol iskolásfiúk és munkások Bachot énekelnek, tehát Hollandiában, Angliában, nincsen vagy legalább is nincs állandó operaház, de annál több a zenekari és különösen énekkari hangverseny.” Ezen a napon született Tóth Aladár (1898-1968) […]
Olvass tovább
„Meghalt Mátyás király, oda az igazság.” Corvin Jánosról utcát neveztek el Újpesten 1945-ben: az addig Revízió utca a Corvin utca nevet kapta. Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt. A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a […]
Olvass tovább
„Az álomképeket nem lehet kinyílt szemmel megölelni, s álmodni se lehet mindég; az életnek döcögős útja felráz.” Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve […]
Olvass tovább
“Tanuljanak csak a fiatalok a régi mesterektől, az nem nyomja el az egyéniséget. Aki pusztulásra való, az úgyis elpusztul. S ha az ember tud és nincs is egyénisége, legalább jó középszerű dolgokat csinál, s az is valami” Benczúr Gyula (1844-1920) A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA t. tagja. Az […]
Olvass tovább
„Minden emberi háládatosság között Hazánknak, Nemzetünknek tartozunk mindenek felett több jóval.” Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető. Bocskai Istvánról Újpesten […]
Olvass tovább
„Fájdalom, én mindenkiben jóbarátot látok; eszembe se jut, hogy rossz ember is van a földön.” Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzáról Újpesten utcát neveztek el. Ebben az utcában található az Újpesti Haladás Sportpályája is. XXXIII. Szomorú napok Azt […]
Olvass tovább
