Kármán András: A kormány intézkedései ellenére sem nő tovább a költségvetési hiány
A túlárazott állami szerződések felülvizsgálatával és a takarékosabb gazdálkodással ellensúlyozni tudja a kormány az új szociális intézkedések és a költségvetési tartalék létrehozásának hiánynövelő hatását – közölte vasárnap Kármán András pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a 2026-os módosított költségvetési hiánycél változatlanul a GDP 7,5 százaléka marad.
Kármán András a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében részletesen ismertette, miként alakult az idei költségvetés helyzete a kormányváltás óta, és milyen intézkedésekkel igyekszik a Tisza-kormány megfékezni az államháztartási hiány növekedését.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az előző, Orbán Viktor vezette kormány eredetileg a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolt 2026-ra. A kormányváltást követően elvégzett költségvetési átvilágítás azonban a tárcavezető szerint azt mutatta, hogy érdemi beavatkozás nélkül a deficit akár a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna.
Kármán szerint az új kabinet első intézkedései, köztük az uniós források felszabadítása, a nem felsőoktatási célú közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonának visszavétele és a gazdasági stabilizáció eredményeként sikerült a várható hiányt 7,5 százalékra mérsékelni.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány a nehéz költségvetési helyzet ellenére sem mondott le a szociális vállalásairól. Ennek részeként bevezették az iskolakezdési támogatást, áfamentessé tették a vényköteles gyógyszereket, 5 százalékra csökkentették a tűzifa általános forgalmi adóját, valamint megduplázták a szociális tűzifa keretét.
Ezek az intézkedések a pénzügyminiszter számításai szerint összesen a GDP 0,2 százalékával növelik az államháztartási hiányt. A kormány azonban a kiadások növekedését más területeken elért megtakarításokkal kívánja ellensúlyozni.
Kármán András közlése szerint az állami szerződések felülvizsgálatával, a túlárazások visszaszorításával és a pazarló kiadások megszüntetésével már az idei évben több mint 700 milliárd forintos megtakarítást érhetnek el. Ez a GDP 0,7 százalékának felel meg, ami a tárcavezető szerint elegendő az új intézkedések költségvetési hatásainak ellensúlyozására.
A pénzügyminiszter külön kitért arra is, hogy az előző kormány állítása szerint egyetlen forintnyi tartalékot sem tervezett a 2026-os költségvetésbe a rendkívüli helyzetek kezelésére. Ezt a hiányosságot a Tisza-kormány egy 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozásával kívánja orvosolni, amelyből például aszály, árvíz vagy más természeti károk esetén lehetne finanszírozni a szükséges beavatkozásokat. Az alap nagysága a GDP 0,5 százalékának felel meg, felhasználására azonban a miniszter tájékoztatása szerint eddig nem volt szükség.
A tárcavezető számításai alapján az új szociális intézkedések és az adóbevétel-elmaradás együttesen 0,2 százalékponttal, a Havária Alap pedig további 0,5 százalékponttal növeli a tervezett hiányt. Ezt a 0,7 százalékpontos hatást teljes egészében ellensúlyozza az állami kiadások felülvizsgálatából és a takarékosabb gazdálkodásból származó, ugyancsak 0,7 százalékpontos megtakarítás.
Ennek eredményeként a kormány továbbra is a GDP 7,5 százalékában határozza meg a 2026-os költségvetési hiánycélt.
A pénzügyminiszter szerint a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célja, hogy a közpénzek felhasználása átláthatóbbá váljon, miközben a rendelkezésre álló forrásokból elsősorban a támogatásra szoruló társadalmi csoportok részesüljenek.
A 7,5 százalékos hiánycél ugyanakkor továbbra is jelentős költségvetési egyensúlytalanságot jelez. A következő hónapok egyik fontos kérdése az lesz, hogy a tervezett megtakarítások milyen ütemben valósulnak meg, és az év végi tényleges hiány mennyire közelíti meg a kormány által meghatározott célt.
Kármán András mindenesetre úgy fogalmazott: a kabinet az új támogatások bevezetése mellett is képes megőrizni a felülvizsgált költségvetési hiánycélt, ami szerinte a tudatos és felelősségteljes gazdaságpolitika eredménye.
