Társadalmi egyeztetés nélkül indul a törvényhozás új korszaka
Bár közel egy hónap telt el az új kormány hivatalba lépése óta, a parlamenti munka eddig elsősorban a Tisza-frakció képviselőinek aktivitására épült. Az Országgyűlés elé került törvényjavaslatokat nem a kormány, hanem egyéni képviselői indítványként nyújtották be, ami azért figyelemre méltó, mert ez a forma mentesül több olyan előkészítési kötelezettség alól, amely a kormányzati előterjesztésekre vonatkozik.
A Tisza Párt korábban többször is hangsúlyozta, hogy a jogalkotásnak átláthatóbbnak kell lennie, és széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség a fontos döntések előtt – foglalta össze ma reggeli újságcikkében a Telex. Az első hetek gyakorlata azonban egyelőre nem ezt tükrözi. Az alakuló ülés óta benyújtott törvény- és határozati javaslatok mind képviselői indítványként kerültek a parlament elé, miközben a kormány egyetlen saját törvényjavaslatot sem terjesztett be.
A különbség nem pusztán technikai jellegű. A kormányzati előterjesztéseket elvileg társadalmi véleményezésnek kell megelőznie, hatásvizsgálatok készülnek hozzájuk, és több állami szerv is részt vesz az előkészítésükben. A képviselői indítványok esetében ezek a garanciák nem kötelezőek, ezért az elmúlt másfél évtizedben gyakran érte kritika az Orbán-kormányt, amikor fontos törvényeket ilyen formában terjesztettek elő.
A Tisza-frakció szerint az eddigi gyakorlatnak részben szakmai oka van: az általuk kidolgozott javaslatokat azok a képviselők nyújtják be, akik részt vettek az előkészítésben. Több esetben pedig sürgős határidők indokolták a gyors eljárást. Ilyen például a józsefvárosi Diószegi Sámuel utcai ingatlanok ügyének rendezése vagy a közbeszerzési szakértői rendszer működésének meghosszabbítása.
A K-Monitor szakértői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a képviselői indítványok alkalmazása hosszabb távon csökkentheti a jogalkotás átláthatóságát. Szerintük ideális esetben ez az eszköz inkább az ellenzék kezében lenne fontos lehetőség, míg a kormányzati törvényjavaslatoknak a teljes szakmai és társadalmi egyeztetési folyamaton kellene végigmenniük.
A kérdés különösen aktuális annak fényében, hogy a kormány jövő héten várhatóan benyújtja az Európai Unió által is elvárt korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot. Ezek a jogszabályok kulcsszerepet játszhatnak a felfüggesztett uniós források lehívásában, ugyanakkor az előzetes társadalmi egyeztetés ezeknél sem történt meg.
Közben az ellenzéki pártok egy része arra panaszkodik, hogy saját kezdeményezéseik lassan haladnak a parlamenti bizottságokban. Több javaslat még a tárgysorozatba vételig sem jutott el, ami emlékeztet arra a gyakorlatra, amelyet korábban a Fidesz–KDNP többsége alkalmazott az ellenzéki indítványokkal szemben.
Az új parlament működésének első hónapja így vegyes képet mutat. Miközben számos korábban ígért reform előkészítése zajlik, a törvényalkotás módszerei egyelőre több ponton is hasonlítanak azokhoz a mechanizmusokhoz, amelyeket az új kormány még ellenzékből rendszeresen bírált. A következő hónapok egyik fontos kérdése az lesz, hogy a gyors kormányzati indulás után valóban kialakul-e az a nyitottabb és átláthatóbb jogalkotási gyakorlat, amelyet a választóknak ígértek.
