Rétvári Bence: a KDNP nem fél a „katakombakereszténységtől”
Interjút adott a hétvégén a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence, amelyben a választási vereség utáni helyzetről, a KDNP jövőjéről és a kereszténydemokrata identitás szerepéről beszélt. A politikus egyértelművé tette, hogy nem kíván indulni a pártelnöki tisztségért, és hangsúlyozta: a párt továbbra is Semjén Zsolt vezetésével kívánja folytatni munkáját.
A frakcióvezető szerint a KDNP sajátos politikai pozíciót foglal el a magyar közéletben, amelyet úgy jellemzett: „radikálisan mérsékelt és szélsőségesen a józan ész talaján áll”. Úgy fogalmazott, hogy pártja már az új parlamenti ciklus első heteiben elővette azokat a világnézeti kérdéseket, amelyeket a kereszténydemokrata politika szempontjából fontosnak tart, és ezek képviseletét a jövőben is folytatni kívánja.
Az interjú egyik legtöbbet idézett kijelentése szerint „a választás után a Fidesz visszatért a mozgalmi létbe, a KDNP pedig a katakombakereszténységhez”. Rétvári Bence szerint a kereszténydemokráciának nem kell újraértelmeznie önmagát, hiszen identitása kétezer éves alapokon nyugszik. Feladatuknak a keresztény értékek megjelenítését és védelmét nevezte, miközben arra is emlékeztetett, hogy a Fidesz–KDNP szövetségre 2,5 millió választó szavazott, ami szerinte komoly politikai és erkölcsi felelősséget jelent.
A politikus a korábbi kormányzati időszakot az elmúlt évszázad legeredményesebb évtizedének nevezte, és úgy vélte, hogy az elért eredmények megvédése továbbra is fontos feladat lesz az Országgyűlésben.
A „katakombakereszténység” kifejezés értelmezése ugyanakkor az interjúban nem kapott részletes magyarázatot. A fogalom történelmi háttere a korai kereszténység időszakára utal, amikor a hívők gyakran üldöztetés közepette, rejtett közösségekben gyakorolták vallásukat. A témával kapcsolatban gyakran idézik a Diognétoszhoz írt ókeresztény levelet, amely szerint a keresztények a társadalom teljes jogú tagjai, ugyanakkor értékrendjük és hitük révén sajátos küldetést töltenek be a világban.
