Dobrev Klára védjegyként jegyeztetné be a hangját, és uniós szabályozást sürget a mesterséges intelligencia miatt
Az Európai Unió szintjén sürget jogalkotást a hang és a képmás védelme érdekében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője. A politikus szombaton bejelentette, hogy saját hangját is védjegyként kívánja bejegyeztetni, miközben az Európai Bizottságtól határozottabb fellépést vár a mesterséges intelligenciával elkövethető visszaélések és az alkotói jogok megsértése ellen.
Dobrev Klára a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében közölte, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) kezdeményezi hangjának védjegyként történő bejegyzését. Mint fogalmazott, ezt még azelőtt szeretné megtenni, „mielőtt egy techmilliárdos úgy dönt, hogy az is az övé”.
A politikus szerint a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése egyre komolyabb veszélyeket jelent a személyiségi jogokra és a szellemi tulajdon védelmére. Ma már néhány másodpercnyi hangfelvétel is elegendő lehet ahhoz, hogy valakinek a hangját élethűen lemásolják, miközben a technológia segítségével olyan hamis videófelvételek is készíthetők, amelyeken az érintettek olyan kijelentéseket tesznek, amelyeket valójában soha nem mondtak el.
Dobrev arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy technológiai vállalatok évek óta írók, zeneszerzők és más alkotók munkáit használják fel mesterségesintelligencia-rendszereik fejlesztéséhez, sok esetben az érintettek engedélye és megfelelő díjazása nélkül. Álláspontja szerint különösen aggályos, hogy az így létrehozott alkalmazások később éppen azoknak az alkotóknak a megélhetését veszélyeztethetik, akiknek a munkájára épülnek.
A Demokratikus Koalíció politikusa ezért olyan európai szabályozást szeretne, amely egyértelműen biztosítja minden ember számára a jogot, hogy megtilthassa hangjának és arcképének engedély nélküli, megtévesztő vagy üzleti célú felhasználását. Emellett azt is szükségesnek tartja, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok megfelelő ellentételezést fizessenek az alkotóknak műveik felhasználásáért.
Dobrev közlése szerint az Európai Parlament már hét hónapja sürgeti a szerzői jogok megerősítését, az átfogó uniós szabályozás azonban továbbra is várat magára. Emiatt Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul, és azonnali intézkedéseket kezdeményez.
A bejelentés előzménye, hogy az olasz La Repubblica október 5-én arról számolt be: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jogi védelem alá helyezte saját hangján elmondott, „Io sono Giorgia”, vagyis „Én vagyok Giorgia” kezdetű mondatát az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál.
A mondat még 2019-ben, egy római politikai rendezvényen hangzott el, később azonban Meloni egyik legismertebb politikai jelszavává vált. Olyannyira, hogy 2021-ben megjelent önéletrajzi könyvének is az „Io sono Giorgia” címet adta. A kifejezés azóta számos közösségimédia-tartalomban és zenei feldolgozásban is megjelent.
Az olasz lap szerint a védjegybejegyzés célja, hogy Meloni nagyobb jogi védelmet élvezzen a mesterséges intelligenciával előállított hangutánzatokkal és hamisításokkal szemben, különös tekintettel a következő parlamenti választásokat megelőző időszakra.
A hangvédjegyek ugyanakkor önmagukban nem jelentenek általános tilalmat egy ember hangjának valamennyi felhasználására. A védjegyoltalom meghatározott megjelölésekre, valamint árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, így a mesterséges intelligenciával előállított hamis tartalmak elleni szélesebb körű védelemhez további jogi eszközökre is szükség lehet.
Dobrev Klára kezdeményezése így túlmutat saját hangjának védelmén: az európai szabályozás egyik egyre fontosabb kérdésére irányítja rá a figyelmet, nevezetesen arra, hogyan lehet megvédeni az emberek személyiségi jogait és az alkotók szellemi tulajdonát egy olyan technológiai környezetben, ahol a valóságos és a mesterségesen előállított tartalmak megkülönböztetése egyre nehezebbé válik.
