Rogán Antalt korrupcióval vádolta meg az USA – egy exkluzív „klub” tagja lett

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) január 7-én bejelentette, hogy korrupciós tevékenység vádjával szankciókat vezet be Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője ellen. A döntés a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény végrehajtását célzó 13818-as elnöki rendelet alapján született, amely világszerte az emberi jogi visszaélések és korrupciós cselekmények elkövetőit célozza.

Az OFAC szerint Rogán éveken keresztül kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar közbeszerzési rendszer állami forrásait a Fideszhez hű üzleti körök kezébe irányítsa. Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy Rogán olyan korrupciós hálózatot épített ki, amely az állami vagyon eltulajdonítására, a közbeszerzések manipulálására és a természetes erőforrások kizsákmányolására fókuszált.

A szankciók értelmében minden, az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő, Rogánhoz köthető vagyont zárolják, és ezekkel kapcsolatos tranzakciók tilosak, hacsak az OFAC külön engedélyt nem ad rájuk. A tiltás kiterjed azokra a cégekre is, amelyekben Rogán legalább 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik.

Elit társaság: autoriter vezetők és korrupt politikusok klubja

Rogán Antal most egy nemzetközileg hírhedt „klubba” nyert bebocsátást. Olyan politikai vezetők mellé került, akiket világszerte az emberi jogok megsértése, korrupció és hatalommal való visszaélés miatt szankcionált az Egyesült Államok:

• Aljakszandr Lukasenka (Belarusz): A demokratikus folyamatok elfojtása és emberi jogi visszaélések miatt szankcionálták.
• Bashar al-Assad (Szíria): A szíriai polgárháborúban elkövetett civilek elleni támadásokért felelős.
• Nicolás Maduro (Venezuela): A demokratikus intézmények aláásása és az emberi jogok megsértése miatt került a listára.
• Ali Hámenei (Irán): Terrorizmus támogatása és emberi jogi visszaélések miatt került szankciók alá.

Ezek a nevek nem csupán politikai súlyuk, hanem a korrupciós és hatalmi visszaélések rendszerszintű kiépítése miatt váltak hírhedtté. Rogán Antal felvétele erre a listára világos üzenet: Magyarország korrupciós helyzete elérte azt a kritikus szintet, amelyre már az Egyesült Államok is kénytelen volt válaszolni.

Magyarországi helyzet: romló korrupciós index és uniós források befagyasztása

Az OFAC közleménye hangsúlyozza, hogy Magyarország korrupciós helyzete az elmúlt évtizedben drámaian romlott. A Transparency International 2023-as jelentése szerint az ország az Európai Unió legkorruptabb tagállamává vált. Az átláthatatlan közbeszerzési rendszer miatt Magyarország több mint egymilliárd eurónyi uniós támogatástól esett el, ami közvetlenül hátráltatja az ország fejlődését és károsítja a magyar állampolgárok érdekeit.

Az amerikai kormány szerint a magyar közéletet egyfajta „kleptokrácia” jellemzi, ahol a hatalom a közvagyont szűk politikai és gazdasági körök kezébe csatornázza át.

Diplomáciai következmények

Diplomáciai források szerint Rogán Antal neve már korábban is felmerült, mint lehetséges célpont. A Biden-adminisztráció vélhetően még január 20. előtt, az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt kívánta meghozni ezt a döntést.

Ez a lépés nemcsak Rogán Antal politikai pályájára, hanem a magyar-amerikai kapcsolatokra is súlyos árnyékot vethet. Az amerikai szankciók egyértelmű üzenetet hordoznak: a korrupció és hatalommal való visszaélés nem maradhat következmények nélkül, még akkor sem, ha az érintett egy szövetséges ország kormányának vezető tisztségviselője.

Rogán Antal most egy olyan listán szerepel, amely a világ legkorruptabb és leginkább autoriter vezetőit sorolja fel. Ez nemcsak személyes, hanem politikai szinten is súlyos következményekkel járhat Magyarország számára.