Orbán Viktor: „Nem kormányt, hanem sorsot választunk!”
„Létkérdés, hogy ne engedjük be az ukránokat az Európai Unióba, mert ha Ukrajna tag lenne, Európa már háborúban állna” – jelentette ki kedden Szentendrén Orbán Viktor, egy aktivista találkozón. A rendezvényen részt vett Vitályos Eszter kormányszóvivő is, aki a Fidesz jelöltjeként indul a 2026-os országgyűlési választáson.
A miniszterelnök szerint a következő választás sorsdöntő lesz, mert nem pusztán kormányváltásról, hanem Magyarország jövőjéről szól. Úgy fogalmazott: akár tíz-húsz, de harminc évre is eldőlhet az ország sorsa, mivel az európai vezetők szerinte már eldöntötték, hogy 2026 és 2030 között háborúba mennek. Orbán Viktor azt állította, hogy erről „döntés van”, és ebben az időszakban Magyarországnak egy nyílt orosz–európai konfliktus árnyékában kell majd meghatároznia saját pozícióját.
Beszédében a háború kérdését nevezte meg a következő évek legfontosabb politikai dilemmájaként. Szerinte a katonai konfliktus olyan, mint a migráció: „ha egyszer belementél, nincs ki-be ugrálás”. Úgy véli, ha az európai közvélemény nem kényszeríti visszalépésre a vezetőket, Magyarországnak csak egyetlen esélye marad: következetesen kimaradni a részvételből, nem küldeni fegyvert, pénzt és katonákat.
Orbán történelmi párhuzamot is vont, felidézve, hogy a 20. században sem Tisza István, sem Horthy Miklós nem tudta megóvni az országot a háborús belesodródástól. Szerinte 2026 és 2030 között hasonló helyzet állhat elő, ezért „erős vezetésre” van szükség, amely képes nemet mondani a külső nyomásnak. A háborúból való kimaradás végső feltételének azt nevezte, hogy Magyarország ne vegyen részt katonai műveletekben.
A miniszterelnök központi elemként kezelte Ukrajna esetleges uniós tagságát is. Álláspontja szerint Ukrajna belépése automatikusan belerántaná Európát a háborúba, ezért ezt Magyarország nem támogathatja. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem elzárkózni kell, hanem egyfajta stratégiai partnerséget kialakítani, amely együttműködésen alapul, de nem jár tagsági jogokkal.
A választási kampányról szólva Orbán Viktor kiemelte: az utolsó hatvan napban minden szimpatizánst személyesen kell mozgósítani, mert szerinte a választást a részvétel fogja eldönteni. Úgy fogalmazott, hogy első ránézésre a hazai ellenfelek magyar pártoknak tűnnek, valójában azonban „brüsszeli kreálmányok”, amelyek mögött külföldi érdekek állnak.
Külön kitért a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció szerepére is. Szerinte ezek az erők a „háborúpárti” brüsszeli politikát szolgálják ki, és a nemzetközi nagytőke érdekeit képviselik. Állítása szerint a Tisza gazdasági holdudvarában banki, energetikai és lobbista háttérrel rendelkező szereplők jelennek meg, többek között a Erste Bank és a Shellkörnyezetéből.
Orbán Viktor szerint ezek a körök azt a gazdaságpolitikát erősítenék, amely visszajuttatja az állami forrásokat a nagy multinacionális cégeknek. Úgy fogalmazott: egy erős, nemzetközi hálózat próbál „bábkormányt” létrehozni Magyarországon Brüsszelen keresztül, amely ukránbarát és multinacionális érdekeket szolgál.
A kampány irányításáról elmondta: rajta kívül Lázár János és Szijjártó Péter viszik a főszerepet. Céljuk, hogy minél több embert mozgósítsanak a rendezvényekre, mert szerinte végül a befektetett munka és eltökéltség hozza meg a győzelmet.
A beszéd végén Orbán Viktor a Fidesz 16 éves kormányzásának mérlegét is megvonta. Úgy értékelte, hogy megvalósították a „polgári, nemzeti és keresztény” értékeken alapuló államszervezést, létrehozták a munka- és családalapú társadalom modelljét, és ezzel teljesítették a hozzájuk kötődő közösség elvárásait.
