Orbán Viktor: beléptünk a nemzetek korszakába
Orbán Viktor évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt a 2025-ös év tapasztalatairól és a 2026-os időszak kihívásairól. A miniszterelnök szerint a nemzetközi politikában lezárult a liberális világrend korszaka, és egy új időszak kezdődött, amelyet a nemzetállamok megerősödése határoz meg. Megfogalmazása szerint ebben az átalakulásban az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump döntései adták meg a „kegyelemdöfést” a régi rendnek. Orbán Viktor elmondta, 2025-ben 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.
A miniszterelnök szerint az új korszak négy meghatározó kérdése a háború és béke ügye, az energia, a migráció, valamint az, hogy Magyarország képes lesz-e a fejlődésre. Az energiával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nemzetek szuverenitása egyre inkább az önellátás és az ellátási láncok biztonságán múlik, miközben az energiaigény példátlan ütemben növekszik. Hangsúlyozta, hogy Magyarország erős energetikai cégekkel és új kapacitások kiépítésével készül a következő évekre, és jogi, valamint politikai eszközökkel is fellép az ellen, hogy 2027-től az Európai Unió elvágja az országot az orosz energiahordozóktól. A kormány célja a háború lezárása és a szankciók eltörlése.
A migráció kérdésében Orbán Viktor megerősítette a kormány eddigi álláspontját. A migrációs paktum végrehajtását továbbra sem támogatják, nem vesznek át migránsokat, nem építenek menekülttáborokat, és nem kívánják bevándorlóországgá tenni Magyarországot. A fejlődés lehetőségéről szólva úgy vélte, hogy a következő időszakban dől el, képes-e az ország megőrizni gazdasági és politikai mozgásterét az átalakuló világrendben.
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor részletesen beszélt a kormány családpolitikai és szociális intézkedéseiről is. Példaként említette a 30 év alatti anyák teljes szja-mentességét, a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentességét, a családi adókedvezmény megduplázását és a 14. havi nyugdíjat, amelyeket együtt rendkívüli eredménynek nevezett. A választásokkal kapcsolatban kijelentette: a választás kimeneteléről nem a kormány dönt, hanem a választók, a kabinet feladata pedig az, hogy világos célokat tűzzön ki és azokat végrehajtsa. Magyar Péterrel nem kíván vitázni, mert állítása szerint csak szuverén szereplőkkel hajlandó erre.
Nemzetközi kérdésekre reagálva Orbán Viktor arról beszélt, hogy a venezuelai események nyomán kedvezőbb világpiaci energiahelyzet alakulhat ki Magyarország számára, mivel az Egyesült Államok jelentős befolyást szerezhet a globális olajkészletek felett. Ugyanakkor leszögezte: Magyarország jövőjét továbbra is az Európai Unión belül és a NATO védelmi keretei között képzeli el, szuverén politikával és gazdaságpolitikával. Az amerikai rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg nincs olyan megoldás, amely mindkét fél számára elfogadható lenne, ezért egy speciális konstrukción dolgoznak.
A miniszterelnök a demokrácia állapotáról szólva azt mondta, Európa több országában aggasztó jelenségek figyelhetők meg, míg Magyarország szerinte „mintademokráciának” tekinthető. Külföldi beavatkozásról akkor lehet beszélni, ha egy jelölt külföldi pénzt fogad el, és a közelgő választások kapcsán úgy fogalmazott: most nem „guruló dollárokra”, hanem „guruló eurókra” kell figyelni. A sajtótájékoztatón szó esett még az uniós szankciókról, a kínai-magyar kapcsolatokról, az 1956-os forradalom értelmezéséről, valamint a közszolgáltatások helyzetéről is. Orbán Viktor szerint a következő kormány időszaka nehéz lesz, különösen akkor, ha nem sikerül békét teremteni az orosz–ukrán háborúban.
