„Morális mélypont” – nyíltan bírálta a honvédelmi vezetést egy szolgálatban lévő százados

Példátlanul kemény állításokat fogalmazott meg a Magyar Honvédség jelenlegi állapotáról Pálinkás Szilveszter százados abban a közel kétórás videóinterjúban, amelyet a Telexnek adott. A 33 éves katona – aki korábban a honvédség toborzókampányának arca volt – névvel és arccal vállalta kritikáját, miközben továbbra is az állomány tagja, mivel a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedték leszerelni.

Pálinkás szerint a honvédség történetének legsúlyosabb morális válságát éli, és állítása szerint soha nem volt még ennyi leszerelési szándék a katonák körében. Úgy véli, a honvédelmi miniszter elmúlt évekbeli döntései „megölték a katonai hivatást”, és a jelenlegi rendszerben a katonák jelentős része csak kényszerből marad az állományban. A százados azt is állította, hogy amint megszűnik a veszélyhelyzet, tömeges leszerelések indulhatnak el, ami súlyosan érintheti az ország védelmi képességeit.

A kritikák egyik központi eleme a 2024-es jogszabályváltozás, amely Pálinkás szerint jelentős jövedelemkiesést okozott a katonáknak, miközben megszüntette a túlórák és pótlékok rendszerét, valamint a szabadság kiadását is a parancsnoki döntésekhez kötötte. Emellett a sávos bérezési rendszer szerinte kiszámíthatatlanná és akár visszaélésekre is alkalmassá tette a jövedelmek meghatározását. A katonák mindennapjait úgy írta le, mint amelyek tervezhetetlenné váltak, miközben a munkakörülmények sok esetben elmaradnak a hivatalosan kommunikált színvonaltól.

A százados saját történetén keresztül is bemutatta a rendszer működését. Elmondása szerint 2023-ban a honvédelmi miniszter kérésére került a minisztériumba, ahol a toborzókampány egyik arca lett. Később azonban benyújtotta leszerelési kérelmét, mert nem tudott azonosulni a szervezet működésével és azzal a képpel, amelyet a nyilvánosság felé közvetítenie kellett. Állítása szerint ezt követően háttérbe szorították, majd olyan beosztásba helyezték, amely nem felel meg a képzettségének.

Pálinkás beszélt arról is, hogy a honvédségen belül szerinte politikai szempontok is megjelentek, ami ellentétes a katonai hivatás alapelveivel. Úgy fogalmazott: a katonákat nem lenne szabad politikai alapon megítélni, és a vezetés részéről sem elfogadható, ha ilyen szempontok befolyásolják a döntéseket.

Az interjú egyik legélesebb része a nemzetközi és katonapolitikai kérdéseket érintette. A százados szerint a magyar kormány kommunikációja és geopolitikai irányvonala miatt romolhatott az ország megítélése a NATO-n belül, és olyan esetekről is beszámolt, amikor magyar katonákat állítása szerint kizártak bizonyos szakmai egyeztetésekből. Azt is kifogásolta, hogy a katonák számára nem egyértelmű, milyen konkrét fenyegetések ellen kell készülniük.

Külön kitért Orbán Gáspár szerepére is, akivel együtt tanult a brit Sandhurst katonai akadémián. Elmondása szerint jó kapcsolatot ápoltak, ugyanakkor később szakmai nézetkülönbségek alakultak ki közöttük, különösen egy afrikai – csádi – misszió kapcsán. Pálinkás állítása szerint a tervezett művelet túlzott kockázatot jelentene, és nem lát mögötte valós nemzeti érdeket.

A százados az interjú vállalásával megszeghette a szolgálati szabályzatot, így fegyelmi eljárásra számít, és elképzelhetőnek tartja, hogy megszüntetik a szolgálati jogviszonyát. A Honvédelmi Minisztérium és az érintettek a cikk megjelenéséig nem reagáltak az elhangzott állításokra.

Pálinkás megszólalása mindenesetre ritka és súlyos jelzés a honvédségen belülről, amely – ha csak részben is igaz – komoly kérdéseket vet fel a magyar haderő működésével, állapotával és jövőjével kapcsolatban.