Kétnapos rendkívüli ülés kezdődik: Magyar Péter felszólal, kedden köztársasági elnököt választ a parlament
Kétnapos rendkívüli ülést tart hétfőn és kedden az Országgyűlés. A képviselők egyhetes kihagyás után térnek vissza a parlamentbe: a múlt héten az extrém hőség és az energiatakarékossági intézkedések miatt nem ülésezett a Ház. A hétfői ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik, kedden pedig várhatóan megválasztják Magyarország új köztársasági elnökét.
A hivatalos napirendi javaslat szerint az Országgyűlés hétfőn 13 órakor kezdi meg munkáját. Magyar Péter és a parlamenti frakciók napirend előtti felszólalásait követően két új kormánypárti képviselő teheti le esküjét. Hortay Olivér és Palóc André a mandátumáról korábban lemondó Szijjártó Péter és Budai Gyula helyét foglalja el, és csatlakozik a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportjához.
Az eskütételeket az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik, majd a parlament több törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt és bizottsági jelentést tárgyal meg.
Napirenden lesz az egészségügyi adatkezelési szabályok módosítása is. A változtatás célja, hogy a várandósgondozást végző szakemberek akkor is hozzáférhessenek a szifiliszfertőzésre vonatkozó adatokhoz, ha a szűrés nem közvetlenül a várandósgondozás keretében történt. A kormány ezzel a betegség mielőbbi felismerését és a kezelés gyorsabb megkezdését kívánja elősegíteni.
Jelentős változásokat hozhat a köznevelési törvények módosítása is. A javaslat eltörölné a köznevelésben dolgozók sztrájkjogát korlátozó egyes szabályokat, és megszüntetné azt a rendelkezést is, amely alapján szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A parlament tárgyalja a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályok módosítását is. Ennek egyik fontos eleme, hogy megszűnne az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri diszkrecionális jogkör.
A képviselők elé kerülnek a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási változtatások is. Ezek alapján a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges forrásokat a jövőben az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül, elkülönített előirányzatként biztosítanák.
Módosíthatják Magyarország 2026. évi központi költségvetését is. A változtatások egyebek mellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésével, valamint a Területfejlesztési Alapba történő befizetésekkel függenek össze.
A kétnapos ülés egyik nagyobb szervezeti átalakítása a rendészeti rendszerhez kapcsolódik. A tervek szerint október 1-jétől a Terrorelhárítási Központ megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni. A TEK megtartja nevét és országos hatáskörét, de az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alá kerül.
Átalakul az Országgyűlési Őrség is. Személyvédelmi feladatai a TEK-hez, objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, miközben állományának tagjai megtarthatják jelenlegi, a rendőrségétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.
Ismét napirendre kerül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is. A kapcsolódó költségvetési módosítás alapján az új hivatal önálló fejezetként jelenne meg a 2026-os központi költségvetésben.
Szigoríthatják a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is. A jövőben többek között országgyűlési és európai parlamenti képviselőjelöltek, vármegyei közgyűlési elnökök és képviselők, polgármesterek, kormányzati politikai felsővezetők, valamint meghatározott kormánytisztviselők sem tölthetnének be kamarai tisztséget. A kamarai vezetők politikai pártban sem viselhetnének tisztséget.
A javaslat arra az esetre is új szabályt állapítana meg, ha az agrárkamara országos elnöksége a tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válna. Ebben az esetben az új országos tisztségviselők megválasztásáig a kamarai biztos egy személyben gyakorolná az elnökség jogköreit.
A rendkívüli ülés politikailag legnagyobb súlyú eseménye azonban kedden következhet, amikor az Országgyűlés megválaszthatja Magyarország új köztársasági elnökét. A parlamenti frakcióknak hétfő délelőtt 10 óráig van lehetőségük benyújtani ajánlásaikat, amelyeket a házbizottság 12.30 órakor kezdődő ülésén tekint át.
Az alaptörvény szerint az érvényes jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Egy képviselő csak egyetlen jelöltet támogathat, aki több személyt ajánl, annak valamennyi ajánlása érvénytelenné válik.
A Tisza Párt szombati frakcióülésén úgy döntött, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli az államfői tisztségre. A Mi Hazánk korábban Tóth Máté energiajogászt nevezte meg saját jelöltjeként, a párt hattagú parlamenti frakciója azonban önállóan nem rendelkezik az érvényes jelöléshez szükséges számú képviselői ajánlással.
