A magyarok többsége szerint egyszerű választási csalás az AI-videók bevetése a kampányban
A mesterséges intelligenciával készült hamis videók és fotók néhány év alatt a politikai kampányok kockázatos fegyverévé váltak – és a magyarok döntő többsége egyáltalán nem tartja őket ártalmatlan játékszernek. A Publicus Intézet Népszavának készült reprezentatív felmérése szerint a választók 81 százaléka kifejezetten választási csalásnak tekinti, ha politikusok vagy pártok manipulált, AI által generált tartalmakkal próbálják megtéveszteni az embereket. Mindössze 11 százalék mondja azt, hogy ez nem minősül csalásnak.
A jövő évi parlamenti választás már biztosan más lesz, mint az eddigiek: először jelennek meg széles körben olyan videók és képek, amelyeket nem kamerák, hanem algoritmusok gyártottak. A technológia ugyan még nem hibátlan, de a kevésbé felkészült vagy a digitális világhoz távolabb álló emberek számára sokszor teljesen hihető, életszerű tartalmak készülnek. A felmérés szerint a politikai oldalak már most is aktívan használják ezeket az eszközeket – ki nagyobb, ki kisebb mértékben.
A válaszadók túlnyomó része – 85 százalék – úgy gondolja, szabályozni kellene törvényileg az AI használatát a kampányokban. A többség tisztában is van a probléma létezésével: tízből kilenc ember hallott már arról, hogy politikusok egymás ellen hamis videókat vetnek be, és akik tudnak a jelenségről, azok közül hét már látott is ilyen tartalmat. A megkérdezettek 95 százaléka szerint az embereket könnyű megtéveszteni manipulált képekkel és videókkal, és a többségnek van is olyan ismerőse, aki aligha ismerné fel, ha mesterséges intelligencia készített egy felvételt.
Abban is széles körű az egyetértés, hogy ezek a videók rossz irányba viszik a közéletet: a válaszadók 87 százaléka szerint kifejezetten káros, hogy megjelentek a kampányban, mindössze 1 százalék tartja „jó dolognak”. A torzítás mértékét tekintve szintén elsöprő a vélemény: 76 százalék szerint ezek a tartalmak inkább meghamisítják a valóságot, mintsem segítenék megérteni az adott ügyet. Az ellenzékiek 89 százaléka véli félrevezetőnek az AI-videókat, míg a Fidesz-táborban ez az arány 59 százalék – igaz, a kormánypártiak ötöde a kérdésre sem kívánt válaszolni.
A felmérés azt is megmutatja, mennyire védtelennek érzik magukat az emberek: csupán 17 százalék mondja, hogy szinte mindig felismeri, ha egy videót mesterséges intelligencia hozott létre. A lakosság több mint negyede bevallottan alig vagy egyáltalán nem tudja megkülönböztetni az AI-t a valóditól, és további 15 százalék is gyakran bedől a manipulációnak. A leginkább kiszolgáltatott csoportnak a kormánypárti szavazók bizonyulnak: körükben minden negyedik ember szerint szinte soha nem ismerhető fel, mely tartalom hamisítvány. Ez összhangban van azzal, hogy az idősebb generációk – ahol a Fidesz támogatottsága magasabb – saját bevallásuk szerint nehezebben tájékozódnak a modern digitális környezetben.
Arra a kérdésre, ki él vissza leginkább az AI-eszközökkel, a válaszadók relatív többsége (40 százalék) a Fideszt nevezte meg, 14 százalék szerint inkább a Tisza párt él ezekkel az eszközökkel, míg 23 százalék szerint mindkét oldal hasonló mértékben használja a manipulált videókat. Itt látszik leginkább a pártpolitikai törésvonal: mindenki inkább az ellenfelét tartja felelősnek.
A kutatás teljes képe azt mutatja: a magyar társadalom széles körben érzi fenyegetőnek az AI-val előállított politikai tartalmak terjedését. Az emberek többsége nem bízik abban, hogy saját maga mindig kiszűrheti a manipulációt, és egyre sürgetőbbnek látja a technológia jogi korlátok közé szorítását. A hamis videók terjedése sokak számára nem technológiai kérdés többé, hanem a demokratikus választások tisztaságának egyik legnagyobb kockázata.
