Kamuközbeszerzés és urambátyámrendszer: már a tender előtt egyeztetett az augusztus 20-i rendezvény későbbi nyertese

Hiába került töredékébe az idei augusztus 20-i rendezvénysorozat a korábban tervezettnél, a szervező kiválasztásának körülményei kísértetiesen emlékeztetnek az elmúlt évek gyakorlatára. A G7 birtokába jutott levelezések szerint ugyanis a közel négymilliárd forintos megbízást elnyerő cég vezetője már hetekkel a közbeszerzés kiírása előtt egyeztetett az állami ünnepségről, miközben a kapcsolatfelvételben Tisza-közeli szereplők is közreműködtek.

Az állam eredetileg a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge-csoporttal szervezte volna meg az idei Szent István-napi programsorozatot. A két szerződés összértéke áfával együtt 17,5 milliárd forint volt. A kormányváltás után azonban a korábbi állami kommunikációs és rendezvényszervezési rendszer egyik legnagyobb nyertesének számító cégcsoport komoly problémákkal szembesült: számláit egy nyomozás során zárolták, később NAV-végrehajtás is indult ellene, az NRÜ pedig június 23-án azonnali hatállyal felmondta a Lounge cégeivel kötött keretszerződéseket.

Az új szervező kiválasztására ekkor már alig maradt idő, ezért a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést indított. Ez olyan speciális eljárás, amelyben nem indulhat szabadon bármely piaci szereplő: az ajánlatkérő választja ki azokat a cégeket, amelyeket meghív a tenderre. Három vállalkozást kértek fel, ajánlatot azonban végül csak egyetlen cég, a Hardrock Kft. nyújtott be. Nem is akármilyen előzmények után.

A G7 által megszerzett levelezések szerint ugyanis a Hardrock ügyvezetője és többségi tulajdonosa, Besnyő Dániel már júniusban, hetekkel a július 7-i közbeszerzés megindítása előtt információkat kapott az augusztus 20-i rendezvénysorozatról. Sőt, az egyeztetések még azelőtt megkezdődtek, hogy az állam egyáltalán felmondta volna a Lounge-zsal kötött szerződéseket.

A lap szerint június 16-án Zelcsényi Miklós, a Tisza Párt korábbi rendezvényigazgatója kereste meg a Lounge vezetőjét. Levelében arra hivatkozott, hogy Radnai Márk kormánybiztos kérésére érdeklődik a 2026-os tűzijáték és a Szent István-napi ünnepségek előkészítéséről, többek között a már kifizetett előlegekről és az esetleg elhagyható programelemekről.

Június 21-én már Besnyő Dániel is bekapcsolódott a levelezésbe, és ettől kezdve közvetlenül kapott információkat a Lounge vezetésétől. Vagyis a későbbi nyertes cég vezetője akkor már a rendezvény részleteiről egyeztetett, amikor hivatalosan még a régi szervező állt szerződésben az állammal.

Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy az NRÜ hivatalos kronológiája szerint csak június 24-én, a Lounge-zsal kötött szerződés megszüntetése után kezdték meg az új beszerzési igény meghatározásához szükséges szakmai felmérést. Július 2-án döntöttek a csökkentett műszaki tartalmú tűzijátékról és az ajánlattételre meghívandó cégek köréről, magát a közbeszerzést pedig július 7-én indították el. Ehhez képest a későbbi nyertes már jóval korábban a projekt részleteiről egyeztetett.

A történet itt sem ér véget. A közbeszerzés kiírásának napján, alig egy órával az eljárás hivatalos megindítása után Besnyő azt írta a Lounge vezetésének, hogy „lehetőségünk nyílhat a rendezvény megszervezésére”, és jelezte azt is: ha elnyerik a projektet, a szűk határidő miatt 8-10 korábbi lounge-os szakembert szeretnének bevonni a munkába.

A tenderre meghívott másik két cég eközben azt közölte a G7-tel, hogy csak július 7-én értesült hivatalosan a lehetőségről, és azért nem adott ajánlatot, mert túl rövidnek találta a rendelkezésre álló időt.

Így alakult ki az a helyzet, hogy egy olyan eljárásban, amelyre három céget hívtak meg, végül csak az a vállalkozás adott ajánlatot, amelynek vezetője már hetekkel korábban információkat gyűjtött és egyeztetett a rendezvényről.

A Hardrock Kft. ráadásul korábban nem bonyolított le ehhez hasonló nagyságrendű projektet. Éves árbevétele az elmúlt években 200 és 500 millió forint között mozgott, miközben most nettó 3,1 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a megbízást. Igaz, a cégnek volt tapasztalata a Szent István-napi rendezvényekben, korábban ugyanis a Lounge alvállalkozójaként már dolgozott ezeken.

A történet egyik fontos eleme ugyanakkor, hogy az új konstrukcióval jelentős összeget takarított meg az állam. A korábban tervezett 17,5 milliárd forintos költség helyett nagyjából négymilliárd forintból rendezik meg az ünnepi programsorozatot.

A G7 által feltárt körülmények azonban azt a kérdést vetik fel, hogy a kormányváltással valóban a rendszer változott-e meg, vagy csak azok személye, akik a rendszer előnyeit élvezik.

A lap egyik, az ügyre rálátó forrása ezt úgy foglalta össze: bár a tűzijátékra és a rendezvénysorozatra jóval kevesebbet költ az állam, „az egész beszerzési folyamat úgy zajlott, mint a Fidesz idején, ez pedig fenntartja az eddigi urambátyámrendszert.”

A legsúlyosabb kérdés tehát már nem az, hogy 17,5 vagy négymilliárd forintba kerül-e augusztus 20. Hanem az, hogy milyen elvek alapján osztják ki ezeket a milliárdokat.

A NER éveiben megszokott modellben az állami megrendelések jelentős része kormányközeli üzleti köröknél landolt, sokszor korlátozott verseny mellett. Az új kormány egyik fontos ígérete éppen ennek a világnak a felszámolása volt. Ehhez képest most egy olyan közbeszerzés képe rajzolódik ki, amelyben a későbbi nyertes már a tender előtt hetekkel információhoz jutott és egyeztetett, miközben a versenytársak csak az eljárás hivatalos megindításakor értesültek a lehetőségről.

A szereplők tehát megváltoztak: korábban a Fideszhez közel álló üzleti kör szervezte az állami ünnepséget, most egy Tisza-közeli kapcsolati hálón keresztül helyzetbe kerülő vállalkozás nyerte el a megbízást. A módszer körül azonban nagyon ismerős kérdések merülnek fel.

És éppen ez adja az ügy politikai súlyát. Mert egy kormányváltás önmagában még nem jelent rendszerváltást a közpénzek elköltésében. Ahhoz nem elég lecserélni azokat, akik az asztal körül ülnek – az asztalhoz vezető szabályokat is meg kell változtatni.