Mindenkit érint: rekordmélységben a forint

Kedden reggel átvitte a korábbi rekordot, a 336,3-as szintet az euró-forint jegyzés – írja a Portfolio. 9 óra után röviddel már 336,45 forintot kell adni egy euróért, aztán egy újabb ugrással tovább gyengült a magyar fizetőeszköz:

AZ ÚJ TÖRTÉNELMI MÉLYPONT 337,24 FORINT LETT. 

Jelenleg 336,7 forint egy euró. A Portfolio elemzése szerint az segíthetne a forinton, ha az MNB óvatos jelzést küldene a befektetőknek, eloszlatná a további monetáris lazítással kapcsolatos várakozásokat. A jegybank ugyanakkor rendre hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja. 

Visszatérő érv a forint folyamatos gyengülése kapcsán, hogy mindez nem baj, sőt jó: az olcsóbb forint pörgeti az exportot, munkahelyeket teremt, hozzájárul a növekedéshez. Jellemzően ezzel szokás magyarázni azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem akarja védeni a forintot, sőt hallgatólagosan támogatja a gyengülést. Ugyanakkor amellett, hogy a gyenge forint árát a fogyasztók fizetik meg, újabb kutatások szerint az árfolyamnak egyre kevesebb szerepe van az export növelésében. A növekvő magyar bérek és a magyar kereskedelmi többlet elapadásával pedig eleve egyre kevésbé releváns az olcsó forint = exportvezérelt növekedés elképzelése.

 2010 után,

• megugrott az export, hatalmas kereskedelmi többletet és folyófizetésimérleg-többletet halmozott fel az ország (tehát több jövedelmet termelt külföldön, mint fordítva),
• nőtt a foglalkoztatás és (forintban kifejezve) jelentős növekedésnek indultak a bérek is.
• Mindez relatíve mérsékelt infláció mellett ment végbe (bár ez elsősorban a gyenge eurózónás inflációnak és az olaj 2014-2016 közötti árzuhanásának eredménye volt).
• Eközben pedig a hazai adósságot (mind az államadósságot, mind a magánszektor adósságát) sikerült nagyrészt hazai finanszírozású, forintalapú konstrukciókba terelni, azaz a külső adósságteher jelentette árfolyamkockázat is jelentősen mérséklődött, e tekintetben sem okozott nagy gondot a forint gyengülése. (Sőt, a gyenge forint támogatta folyófizetésimérleg-többlet nagy szerepet játszott abban, hogy ez sikerült.)   

MINDEZ UGYANAKKOR CSAK 2015-2016-IG VOLT IGAZ.

Azóta több területen is nagyot változott a magyar gazdaság:

• Az árfolyamból fakadó bérversenyképesség a bérnövekedés miatt elmúlt (egyes becslések szerint a bérversenyképesség fenntartásához 400 forint feletti euró kellene),
• az infláció egyre markánsabban beindult,
• a magyar kereskedelmi többlet pedig jelentősen csökkent: a külfölddel szembeni reálgazdasági jövedelmeket mérő folyó fizetési mérleg többlete két év alatt 7 milliárd eurós történelmi csúcsról idénre elpárolgott. 

EMÖGÖTT AZ ÁLL, HOGY 2017 ÓTA A MAGYAR NÖVEKEDÉST MÁR NEM AZ EXPORT HAJTJA, HANEM A BELSŐ FOGYASZTÁS ÉS MINDENEKELŐTT A BERUHÁZÁSOK MEGUGRÁSA. A FOGYASZTÁSNAK ÉS BERUHÁZÁSOKNAK VISZONT NAGYON SÚLYOS IMPORTIGÉNYE VAN,

ebből is fakad a folyó fizetési mérleg többletének eltűnése. Kiegyenlített mérleg mellett viszont az importot drágító gyenge forint már egyre inkább béklyó, mintsem segítség, vélhetően Varga Mihály is ezért vette elő a témát. Ráadásul ez Orbán Viktor kifektetési terveinek is árt, hiszen megdrágítja a magyar vállalatok külföldi befektetéseit. Mindez azt sejteti, hogy manapság már nem jó dolog a forint további gyengülése.

Forrás: Portfolio, Index, Illusztráció: Index