A kormány pénzelvonása miatt rontotta tovább Budapest hitelminősítését a Moody’s
Újabb leminősítést kapott Budapest a Moody’s Ratings nemzetközi hitelminősítőtől: a főváros hosszú lejáratú kötelezettségeinek osztályzatát az eddigi „Ba1”-ről „Ba2”-re rontották. A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklása szerint a lépés hátterében elsősorban Budapest pénzügyi mozgásterének szűkülése és a kormányzati pénzelvonások állnak.
A hitelminősítő hangsúlyozta: a főváros és a kormány közötti viszony romlása, valamint az ebből fakadó pénzügyi bizonytalanság jelentős likviditási nyomást helyez Budapest költségvetésére. A Moody’s szerint a város költségvetési tervezési képességei is romlottak, ami tovább növeli a pénzügyi kockázatokat.
A „Ba2” besorolás a Moody’s módszertanában már két fokozattal a befektetésre ajánlott kategória alatt található. A hitelminősítő ezzel párhuzamosan Budapest alapszintű adósminőség-értékelését (Baseline Credit Assessment) is egy fokozattal rontotta, „ba1”-ről „ba2”-re.
A Moody’s ráadásul negatív kilátást állapított meg az új besorolásra, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban további leminősítés sem zárható ki.
A mostani döntés néhány hónapon belül már a második ilyen lépés. A Moody’s december végén már egyszer rontotta Budapest osztályzatát, akkor a befektetési kategória alsó szintjéről, a „Baa3”-ról minősítette vissza a fővárost „Ba1”-re. A pénteki döntés ennek a felülvizsgálatnak a lezárása után született meg.
A hitelminősítő indoklása egyértelműen utal a kormány és Budapest közötti pénzügyi konfliktusra is. A jelentés felidézi, hogy a kormány januárban pénzt vont el a fővárostól, miután Budapest nem fizette be a 2026-ra előírt szolidaritási hozzájárulás első részletét.
A Moody’s szerint ez a lépés tovább gyengítette a város amúgy is szűkös likviditási helyzetét. A pénzügyi nyomást az is fokozza, hogy szigorodtak a főváros folyószámlahitel-keretének feltételei, ami növeli a rövid távú refinanszírozási kockázatokat. Budapest ugyanakkor megemeltette a hitelkeretét 10 milliárd forinttal, hogy át tudja hidalni a márciusi iparűzésiadó-bevételek beérkezéséig kialakult finanszírozási rést.
A hitelminősítő külön kiemeli a szolidaritási hozzájárulást is, amely 2019-es bevezetése óta folyamatosan emelkedik, és mára a főváros pénzügyeire nehezedő egyik legnagyobb strukturális teher lett. Ha az Alkotmánybíróság a jelenlegi eljárásban a kormány álláspontját erősíti meg, akkor Budapestnek a korábban visszatartott összegeket is ki kellene fizetnie, ami tovább növelné a likviditási nyomást.
A Moody’s ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapest adósságállománya az elmúlt években csökkenő pályára állt. A működési bevételekhez viszonyított adósságráta 2021-ben még 71 százalék volt, 2024-re azonban 35 százalékra mérséklődött.
A hitelminősítő várakozásai szerint ez az arány a következő években tovább javulhat, és 2027-re akár 30 százalék közelébe is csökkenhet. A jelenlegi leminősítés tehát nem az eladósodottság növekedésére, hanem elsősorban a főváros pénzügyi mozgásterét szűkítő kormányzati intézkedésekre és az ebből fakadó likviditási kockázatokra vezethető vissza.
