Vitézy: átvilágítják a MÁV-ot, jöhetnek a vezetői és szerkezeti változások is

A MÁV teljes működésének átvilágítását ígérte Vitézy Dávid az ATV Egyenes beszéd című műsorában adott első miniszteri televíziós interjújában. A közlekedési és beruházási miniszter arról beszélt: az áttekintés eredményétől függ, szükség lesz-e strukturális változásokra vagy személyi döntésekre az állami vasúttársaság vezetésében.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy először meg kell vizsgálni azokat az ügyeket és folyamatokat, amelyek a MÁV jelenlegi állapotához vezettek, és csak ezután döntenek a jövőbeni vezetési modellről. Megjegyezte: miniszterként a gyomai vasúti baleset helyszínén találkozott először személyesen a MÁV vezérigazgatójával.

A gyomai baleset kapcsán Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a konkrét felelősség megállapítása nem politikai, hanem szakmai és hatósági feladat. Szerinte a rendőrségnek, a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek és a MÁV belső vizsgálatának kell feltárnia az esetleges emberi mulasztásokat és a pontos körülményeket. Ugyanakkor hangsúlyozta: miniszterként az a feladata, hogy olyan technológiai és biztonsági rendszereket vezessenek be, amelyek minimalizálják az emberi hibák lehetőségét.

A miniszter szerint a szerelvény a megengedett 40 kilométeres sebesség több mint kétszeresével haladt, amit megfelelő vonatbefolyásoló fedélzeti rendszerrel meg lehetett volna akadályozni. Állítása szerint erre korábban uniós forrás is rendelkezésre állt, azonban az előző kormány három éven át nem használta fel megfelelően, végül pedig Magyarország elveszítette a támogatást.

Vitézy Dávid úgy fogalmazott: le kell zárni a „vasútrombolás korszakát”, amely szerinte az elmúlt évek közlekedéspolitikáját jellemezte. Élesen bírálta Lázár János korábbi miniszterségét, amely alatt – mint mondta – leálltak a vasúti járműbeszerzések, HÉV-fejlesztések és több jelentős infrastruktúra-beruházás is, miközben vidéki vasútvonalakat zártak be. Példaként Komlót említette, ahol szerinte a pótlóbuszos rendszer lassabb lett, miközben a vasúti pályát a teherszállítás miatt továbbra is fenn kell tartani.

A miniszter több nagy ügy teljes átvilágítását is bejelentette. Ide sorolta az autópálya-koncessziót, a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése projektet, a mohácsi hidat, az útdíjrendszer működését és a járműjavítók privatizációját. A MÁV nagy javítóbázisainak privatizációjáról azt mondta: azokat magánkézbe adták, majd problémás nemzetközi üzletekbe vitték, amelyek később csődbe mentek.

Vitézy Dávid szerint a balatoni nyári szezon előtt különösen nehéz helyzetben van a MÁV, mert jelenleg kevesebb működőképes InterCity-kocsi áll rendelkezésre, mint öt évvel ezelőtt. Ennek ellenére azt ígérte, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utasok ebből minél kevesebbet érzékeljenek.

Az uniós források ügyében a miniszter arról beszélt: a kormány egyik legfontosabb célja a még elérhető támogatások „hazahozása”. Állítása szerint Magyarország az elmúlt két évben mintegy 2 milliárd eurónyi fejlesztési forrást veszített el, amelyet vasúti, HÉV-, környezetvédelmi, energetikai és víziközmű-fejlesztésekre lehetett volna fordítani. Megerősítette: a HÉV-fejlesztések folytatódni fognak, és az elérhető uniós pénzeket a legfontosabb kötöttpályás beruházásokra kívánják átcsoportosítani.

A Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd titkosított szerződéseinek nyilvánosságra hozásáról is beszélt. Szerinte a mohácsi híd dokumentumainak nyilvánosságra hozása gyorsabban megvalósítható, míg a Budapest-Belgrád projekt esetében elsődleges cél a személyforgalom elindítása.

A budapesti fejlesztésekről szólva Vitézy Dávid közölte: fellépnének a reklámszennyezés ellen, meghosszabbítanák a budai fonódó villamost dél felé a Szent Gellért tértől, valamint együttműködnének a fővárossal a Rákosrendező környéki fejlesztések ügyében is. Emellett megvizsgálják a Belügyminisztérium történeti épületének eladását is.

Az Orbán-kormány várbeli minisztériumi beruházásait a miniszter különösen élesen bírálta. Szerinte ezek költségei már jóval 500 milliárd forint fölött járnak, és a teljes projekt akár az 1000 milliárd forintos nagyságrendet is megközelítheti. Úgy fogalmazott: a magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy pályaudvarok, kórházak, HÉV-ek és közlekedési biztonsági rendszerek helyett valóban erre akarják-e költeni az állami forrásokat.

A saját miniszteri mozgásteréről szólva Vitézy Dávid elmondta: Magyar Péter világos elvárásokat fogalmazott meg felé, amelyek között szerepel a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, a hatalmi arrogancia felszámolása és a szakmaiság elsődlegessége. Szerinte ezek különösen fontosak egy olyan „fertőzött területen”, mint a közlekedési ágazat.