75 éve szabadították fel Újpestet
Éppen 75 évvel ezelőtt élte Újpest első harcoktól mentes napjait, miután január 10-én a szovjet csapatok elkergették a nácikat és a nyilasokat. Az évfordulóra Varju László, Újpest országgyűlési képviselője és Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat elnöke emlékezett a Berda József utca és az István út kereszteződésében álló Partizán Emlékműnél.
Juhász László arról beszélt, hogy a megemlékezésnek már évtizedes múltja van, mióta 1971-ben felállították az újpesti Partizán Emlékművet. Arra is emlékeztetett, hogy miközben a budapesti ostrom a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb ostroma volt – s csak Leningrád, Sztálingrád és Varsó hasonlítható hozzá, december végétől február második feléig tartott, míg a náci főváros, Berlin egy hét alatt elesett – Újpest kevés pusztítással, szinte egy puskalövés nélkül úszta meg háborút.
– A szovjetek 1945 január 5-én áttörték a védelmi vonalakat és komoly utcai harcokra került sok Kőbányán, illetve Zuglóban. A német csapatok folyamatosan adták fel harcálláspontjaikat, a szovjet csapatok már alig négy kilométerrre álltak a Dunától, és látszott, hogy be akarják keríteni az Újpestet védő németeket, ezért a náci parancsnok január 9-én elrendelte Újpest azonnali kiürítését, január 10-én a németek kivonultak, a szovjet csapatok benyomultak, és január 11-re teljesen kontrolljuk alá vonták Újpestet. Ezek voltak Újpest első náci- és nyilasmentes napjai – mondta Juhász László.
Ezt követően Varju László, Újpest országgyűlési képviselője a nemrég elhunyt Európa-hírű történész, Ormos Mária professzor asszony könyvéből olvasott fel: „A jelen árnyéka a mi múltunk. Nem látunk egységes Európát, sőt még egy egységes Nyugat-Európát sem. A nagy közdelmek az urak között zajlanak, akiké a föld és a hatalom.”
– Ormos Mária mindezt egy több száz évvel ezelőtti állapotról írta, de megdöbbentő látni, hogy ami a második világháborúban és 1945-ben történt, mennyire hasonlít hozzá.
Európában most is van rendezetlenség, és ezeken nekünk kell változtatni
– mondta Varju László, majd felhívta a figyelmet, hogy az 1971-ben felállított emlékmű Újpest mártírjainak állít emléket, szimbolikusan lezárva a II. világháború borzalmait. Újpesten ugyanis már a háború kezdete óta létrejött az ellenállás, majd folyamatosan erősödött, míg végül fegyveres partizán ellenállássá vált – mondta Varju László. Hozzátette, a partizán ellenállás egyik legjelentősebb tette a víztorony felrobbantásának megakadályozása volt.
Ezt követően kiszabadították a nyilasházban raboskodó embereket, elsősorban katonaszökevényeket és zsidókat. Emellett az északi vasúti híd felrobbantását is megpróbálták megakadályozni, amit sajnos a német hadsereg 1944 karácsonyán mégis a levegőbe röpített.
A megemlékezésen részt vett Bedő Kata és Trippon Norbert alpolgármesterek, több önkormányzati képviselő, illetve Hajdu László országgyűlési képviselő, akik elhelyezték az emlékezés virágait az emlékműnél.
Ormos Mária (Debrecen, 1930. október 1. – Budapest, 2019. december 8.) Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. 1984 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1996 és 2000 között pedig a Bölcsészettudományi kar megbízott dékánja.
Újpesti Partizán-emlékszobor (1971)
Alkotók: Varga Imre és Spiró Éva
Az ötletes megoldású, mára eléggé elfeledett emlékmű a hetvenes évek politikai tartalmú köztéri szobrainak egyik legjellegzetesebb képviselője, iskolapéldája. Főútvonal, fontos villamosjáratok, a lakótelep tengelyén elhelyezett alkotás, városképileg meghatározó helyen áll. A lakótelep központi, legfontosabbnak szánt szobra.
Forrás és fotók: Újpesti Hírmondó
