Újabb rúgás az önkormányzatokba: kitiltják őket a „közérdekű” építkezések környékéről
A kormány 2018 óta gyakorlatilag bármilyen szabály alól felmentést adhat a kiemelten közérdekűvé nyilvánított építkezéseknél. Egy sarkalatos törvénybe foglalt módosítással most a környező közterületeket is kivonnák az önkormányzatok fennhatósága alól.
A kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított építkezések esetében a megvalósító „díjmentesen használhatja” majd az építkezés környékén található önkormányzati közterületeket. Feltéve, hogy az országgyűlés fideszes többsége megszavazza azt a törvénymódosítást, amelyet Kocsis Máté (Fidesz), Böröcz László (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (Fidesz) terjesztett be. Kiemelten közérdekűvé a kormány minősíthet beruházásokat. Ilyenné nyilvánította a kormány például a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re felépítendő sportcsarnokot – a kéziszövetség elnöke nem más, mint Kocsis Máté, a módosító beterjesztője.
Jelen állás szerint az önkormányzatok díj fejében adnak ki közterület-használati engedélyeket (nem csak építkezésekhez), a módosítás ezt venné el tőlük a kiemelten közérdekű beruházások esetén – vagyis a fideszes honatyák további forrásokat vonnának el az amúgy is forráshiánnyal küszködő önkormányzatoktól pár hónappal az önkormányzati választások után, ahol a korábbi állapothoz képest sok helyhatóság került ellenzéki vezetés alá.
A törvény üti az önkormányzati rendeletet
A módosítás szövegének „díjmentesen használhatja” kitételében a díjmentességnél fontosabb a másik szó: használhatja. A helyhatóságok saját rendeletekben szabályozzák a hozzájuk tartozó közterületek használatának szabályait, és jelen állás szerint az építkezések kapcsán a használatot engedélyhez kötik.
Mivel a törvény magasabb rendű jogszabály, mint az önkormányzati rendelet, előbbi felülírja az utóbbit – vagyis
ha átmegy az országgyűlésen Kocsisék módosítója, akkor a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítói egyszerűen „használhatják” majd az önkormányzati közterületeket (ráadásul „díjmentesen”).
Kocsisék módosítója semmiféle további kitételt nem tartalmaz az önkormányzatok szerepével kapcsolatban. A díjmentes használatot mindössze annyiban korlátozza, hogy az csak a legalább 50 százalékban a központi költségvetésből megvalósuló kiemelten közérdekű beruházásokra érvényes, illetve hogy a díjmentes használat térbeli és időbeli korlátait a kormány állapítja meg a kiemelt közérdekűséget kimondó törvényben vagy rendeletben.
A módosítást ráadásul a szöveg sarkalatos törvénnyé nyilvánítja
– vagyis a jövőben bármikor csak a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával lehetne hozzányúlni.
A legvégső Jolly Joker
A közterület-használat volt amúgy nagyjából az utolsó potenciális bökkenő a kiemelten közérdekű beruházások környékén. A fogalmat 2018-ban vezette be a Fidesz a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006-os törvénybe. Az ilyenek esetében a kormány gyakorlatilag azt csinál, amit akar, és szinte bármilyen létező szabályozás alól felmentést adhat. Ad hoc alapon, az általános szabályoktól eltérve, rendeletben határozhatja meg többek közt:
- a sajátos településrendezési és beépítési szabályokat,
- a beruházással érintett építményekre vonatkozó egyedi építési követelményeket,
- az egyedi településképi követelményeket,
- az egyedi örökségvédelmi szabályokat,
- környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírásokat.
Ezen túl rendeletben írhatja felül lényegében az összes létező hatósági eljárási szabályt.
Az építésügyi hatósági eljárásokat 2019 végén vették el az önkormányzatoktól, és adták át a kormányhivataloknak.
Forrás és fotó: hvg.hu
