Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum

kultúra

Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény.

A hétvégi bennfenteseknek szóló avatás után hétfőn mindenki előtt megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén lévő egykori parkoló helyén. A tervező szerint az emberi agy jobb és bal felét mintázó, közönséges halandók számára leginkább egy gördeszkapályára vagy két fél domb ölelte völgyre hajazó épület tagadhatatlanul különleges és impozáns. A jobbára a föld alatt kialakított kiállítóterek méretével megegyező nagyságú, 7000 négyzetméteres tetőterasz különleges látogatói élményt kínál.

A nemzetközi építészpályázaton neves építészeket maga mögé utasító Ferencz Marcel által vezetett NAPUR Architect ezúttal nem kényszerült kínos egyszerűsítésekre, mint ahogy a vizes világbajnokságra készült úszóaréna esetében. Az épület a kivitelezés végére is megőrizte eredeti terveken látható formáját és elkészült a látványos, közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítés is. Így aligha csodálkozhatunk, hogy a vezető építész egy Oscar-díjátadót megidéző köszönethalommal hálálkodott a kormánynak, a miniszteri biztosnak, meg a kivitelezőknek. A Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. az eredeti 25,9 milliárd helyett 32,9 milliárdért végezte el a munkát csaknem öt év alatt. A tervezésért 1,9 milliárd forintot fizetett a kormány, míg a hűtést-fűtést szolgáló talajszondák 500 millióba kerültek. Utóbbi fenntartási költségcsökkentő hatására nagyon számít Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt állami tulajdonba kerülő épületeinek üzemeltetését végző Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A múzeumnak nem kell bérleti díjat fizetnie az épület használatáért a vagyonkezelő Városliget Zrt.-nek, sőt a közüzemi díjat, takarítás és az őrzés költségét sem a teljes 40 ezer négyzetméter után fizeti az intézmény. A közüzemi díjakat csak az épületnek a múzeum által kizárólagosan használt 60 százaléka után kell fizetnie – mondta a vezérigazgató, aki szerint a Városliget Zrt. feladata a karbantartás mellett a kertgondozás, a légtechnika működtetése, a gépészet-karbantartás, a hűtés- fűtés biztosítása és a biztonságtechnika működtetése is. A Liget látogatóközpontjára, a gépészeti helyiségekre, a parkolóházra, a folyosókra eső költségeket a szolgáltatótól kapja a múzeum, akárcsak a Szabolcs utcai restaurálási és raktározási központban lévő helyiségeket.

Az előzetes szakértői becslések alapján az új Néprajzi Múzeum épületének üzemeltetése 1,5 milliárd forintba kerül majd, amelynek tetemes részét nem az energiaszámlák, hanem a humán erőforrás biztosítása viszi el – válaszolta a Népszava kérdésére Gyorgyevics, aki szerint ez megegyezik egy korszerű A kategóriás irodaház működési költségével. A múzeum által használt területre eső részét azért a kulturális intézménynek kell kigazdálkodni, bár kaphatnak hozzá majd állami támogatást.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum igazgatója nem aggódik. Egyelőre igen örül annak, hogy 150 évig tartó vándorlás után végleges otthonra leltek és 250 ezer darabos gyűjteményükkel minden funkciójának ideális tereket biztosító épületbe költözhettek. A teljes épület kevesebb mint ötödét elfoglaló kiállítóterek a föld alatt vannak, mert ott biztonságos, olcsóbb a hűtés, fűtés, illetve a természetes fény sem károsíthatja a kiállítási tárgyakat. A teljes, 7000 négyzetméteres kiállítótérnek egyelőre valamivel kevesebb, mint harmadát, 2000 négyzetmétert sikerült belakniuk – a kerámiatérrel, időszaki kiállítással, ZOOM-mal –, de ez is másfélszerese a korábbi Kossuth téri épületben rendelkezésre álló területnek. Az állandó és az ifjúsági kiállítás jövőre nyílhat meg. „Egy ekkora rókáról hiba lenne egyszerre lehúzni minden bőrt” – tette hozzá Kemecsi.

A kiállítótereken kívül a modern múzeumi követelményeknek megfelelően van itt még korszerű ismeretátadás színtereként működő MÉTA tér, közösségi iroda, konferencia és kutatóterem, könyvtár, mozi, kávézó, ajándékbolt. Ezek működtetése is a múzeum feladata, de erre készülve jelentősen növelték az alkalmazotti létszámot – válaszolta a Népszava kérdésére Kemecsi Lajos, aki évente 300 ezer fizető látogatóra számít. A teljes jegy ára, amit komplex piackutatás alapján lőttek be: 3000 forint.

Forrás: Népszava.hu

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük