Vitézy Dávid miniszterként folytatja – a közlekedés lehet a TISZA-kormány egyik kulcsterülete
Vitézy Dávid elfogadta Magyar Péter felkérését, és a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztere lesz – jelentette be közösségi oldalán. A döntésével egy időben azt is közölte, hogy lemond fővárosi közgyűlési mandátumáról, és átadja helyét a Podmaniczky Mozgalomban.
Bejegyzésében Vitézy történelmi lehetőségként ír az új kormány felhatalmazásáról, amely szerinte alkalmat ad arra, hogy a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése végre szakmai alapokra kerüljön. Úgy fogalmaz: az elmúlt években felhalmozódott problémák kezelése nem halogatható, különösen a vasút helyzete igényel azonnali beavatkozást. A magyar vasút állapotát „válságosnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy átfogó pályafelújítások és járműcserék nélkül nem várható érdemi javulás.
A leendő miniszter a közlekedési rendszer egészének újragondolását is szükségesnek tartja. Célként jelölte meg az egységes városi és regionális közlekedési hálózatok kialakítását, valamint a tarifarendszerek összehangolását. Emellett a közúti infrastruktúra fejlesztése is kiemelt szerepet kapna, különösen a rossz állapotú alsóbbrendű utak felújítása és a vidéki közlekedés megerősítése.
Programjában szerepel az autópálya-koncesszió felülvizsgálata, valamint egy új KRESZ és korszerűbb közlekedésbiztonsági szabályozás megalkotása is. Vitézy hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak jobban kell védenie a legkiszolgáltatottabb közlekedőket, és hatékonyabban kell fellépnie a gyorshajtás és az illegális versenyzés ellen.
Külön kitért Budapest helyzetére is, amely szerinte az elmúlt időszakban lemaradt a régiós versenyben. Úgy véli, a főváros fejlesztése nemcsak helyi, hanem országos érdek is, ezért új lendületet kell adni a nagyvárosi beruházásoknak, és új projekteket is érdemes megvizsgálni, például egy új dunai gyalogoshíd megvalósítását.
Vitézy Dávid bejegyzésében hangsúlyozta: miniszterként is szakember kíván maradni, aki a politikát eszköznek tekinti a változtatásokhoz. A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a most felvázolt célokból milyen ütemben és milyen eredményekkel válik gyakorlati kormányzati munka.
