Szigorúbb vagyonnyilatkozatokkal és nagyobb átláthatósággal nyitná meg az uniós pénzcsapokat a kormány
Átfogó, több mint száz oldalas törvényjavaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió által előírt feltételeket, és hozzáférjen a jelenleg befagyasztott vagy korlátozottan elérhető uniós forrásokhoz. A javaslat célja a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele, a korrupció elleni garanciák megerősítése, valamint az Európai Bizottsággal korábban vállalt kötelezettségek teljesítése.
A törvényjavaslat indoklása szerint az Európai Unió által meghatározott úgynevezett „szupermérföldkövek” teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson a helyreállítási alap és más uniós programok forrásaihoz. A dokumentum hangsúlyozza, hogy ezek a feltételek nem új elvárások, hanem már 2022 óta ismert vállalások, amelyek végrehajtása az előző kormányzati ciklusban nem történt meg.
A javaslat egyik legfontosabb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer jelentős szigorítása. A jövőben nemcsak országgyűlési képviselőknek, hanem számos közjogi tisztségviselőnek, pártvezetőnek, alkotmánybírónak, bírónak, ügyésznek, önkormányzati képviselőnek, valamint különböző állami intézmények vezetőinek is részletesebb vagyonnyilatkozatot kellene tenniük. A nyilatkozatokhoz a velük közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is csatolni kellene.
Kiemelt szerepet kapna az Integritás Hatóság, amely a jövőben szélesebb jogosítványokkal vizsgálhatná a vagyonnyilatkozatok valódiságát és teljességét. Ha a hatóság megállapítja, hogy valaki szándékosan valótlan adatokat közölt vagy fontos vagyonelemeket hallgatott el, annak akár a tisztsége is megszűnhet, és három évig nem tölthetne be hasonló pozíciót.
A változások az önkormányzatokat is érintenék. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai a jövőben kötelezően nyilvánosak lennének az önkormányzatok honlapján, és a mandátum lejárta után még három évig elérhetőek maradnának. Az Integritás Hatóság ezekbe is betekinthetne és másolatot készíthetne. Emellett a szándékosan hamis adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat méltatlansági okká válna, amely akár a képviselői mandátum megszűnéséhez is vezethetne.
A törvényjavaslat jelentősen bővítené a közérdekű adatok nyilvánosságát is. Több állami szerv, állami vállalat, alapítvány és kutatóintézet válna kötelezetté arra, hogy rendszeresen közzétegye a nagyobb értékű szerződéseket, támogatásokat és közpénzfelhasználással kapcsolatos adatokat egy központi online adatbázisban. A cél az, hogy a közpénzek útja könnyebben követhető legyen a nyilvánosság számára.
A javaslat kitér a közbeszerzésekre és a korrupció elleni fellépésre is. Az indoklás szerint erősödnének a verseny és az átláthatóság garanciái, valamint több olyan szabály lépne életbe, amely megnehezíti a közpénzekkel való visszaéléseket. A dokumentum külön hangsúlyozza, hogy a korrupciós ügyek feltárását és kivizsgálását segítő intézkedések is a csomag részét képezik.
A törvénycsomag másik fontos eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok – közismert nevükön a modellváltó alapítványok – megszüntetésének szabályozása. A kormány szerint erre az Alaptörvény legutóbbi módosításával összhangban van szükség, és az ehhez kapcsolódó elszámolási, ellenőrzési és átmeneti rendelkezéseket is tartalmazza a javaslat.
A kormány álláspontja szerint a törvénycsomag kizárólag az uniós források felszabadításához szükséges feltételek teljesítéséről szól, és nem kapcsolódik migrációs kérdésekhez vagy Ukrajna európai uniós csatlakozásának ügyéhez. A cél az, hogy Magyarország minél hamarabb hozzáférhessen a számára rendelkezésre álló európai uniós támogatásokhoz.
A benyújtott javaslat összesen több tucat törvényt módosít, így elfogadása esetén az elmúlt évek egyik legnagyobb intézményi és átláthatósági reformját jelentheti a magyar közéletben.
