Magyar Péter tízpontos Szent István-programot hirdetett Pannonhalmán
Augusztus 20-án Pannonhalmán mondott beszédet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki történelmi párhuzamokat vonva arról beszélt: amikor Szent István ránk tekint, nehéz kérdéseket kell feltennünk magunknak. „Továbbvisszük-e a munkáját? Gyarapítjuk-e az országot, vagy szegényítjük? Szolgáljuk-e a választókat, vagy uralkodunk fölöttük?” – tette fel a kérdéseket. Magyar szerint ezek nem puszta szónoki fordulatok, hanem mérőszalagok, amelyekkel minden kormány és vezető lemérheti magát.
A politikus súlyos problémákat sorolt: fogy a népesség, kiürülnek a falvak, hosszúak a várólisták, közben pedig az oktatás a középmezőnyben ragadt, és az országot aszály sújtja. Mindezek ellenére szerinte „a mai hatalom kizárólag önmagát szolgálja, nem a nemzetet”. Úgy fogalmazott, hogy aki kormányzásra kap megbízatást, az egy ország bizalmát kapja örökségként, nem pedig kiváltságként. „Nem hatalmat kap, hanem felkérést szolgálatra” – mondta.
Beszédében Magyar meghirdette a Szent István-programot, amely tíz pontból áll, és amelyet nem négy évre, hanem egy nemzedéknyi időre tervez. Célja, hogy unokák is magyarul álmodhassanak, magyar földön, működő és szabad hazában.
A program első eleme szerint 2035-re megállítanák a népességfogyást, 2050-től pedig újra tízmillió fölé növelnék a magyarság számát. A második pont a várható élettartam 80 évre emeléséről szól, amihez tiszta levegőt, jó minőségű ivóvizet, megerősített alapellátást és tisztességes egészségügyi körülményeket ígért. A harmadik ígéret a tömeges elvándorlás megállítása 2030-ig, „Vár a hazád!” programmal, amelynek célja a hazatérő magyarok számának növelése.
Negyedikként közösségi fejlesztési forrásokat helyezett kilátásba: tíz falunként egymilliárd forint keretet, amelyből valódi igényeket – orvosi eszközöket, munkahelyeket, játszótereket, falubuszt – finanszíroznának. Az ötödik pont szerint 2035-ig minden régióban felépülne egy 21. századi szuperkórház, a járási rendelők és a mentőszolgálat megerősítésével.
Az oktatásban Magyar azt ígérte, hogy 2035-ig Magyarország visszakerül a régió élére: a tanári pálya rang lesz, a fizetések a gazdasághoz kötődnek, a tananyag korszerű és érthető lesz, a magyar egyetemek közül pedig legalább egy a kelet-közép-európai top háromba kerül. Az energiaellátásban 2035-ig megszüntetnék az orosz függőséget, 2040-ig pedig megdupláznák a megújulók arányát. Napelemek, korszerű távhőrendszerek, geotermia és okoshálózatok kiépítését ígérte.
Külön pont foglalkozik az aszály és vízgazdálkodás kérdésével: a Tisza és a Duna megóvásával, árterek visszaadásával a természetnek, öntözés korszerűsítésével és a vízminőség javításával. Magyar 2030-ra a levegőszennyezést is az egészségügyi határérték alá szorítaná az év 95 százalékában. Ennek része a tiszta buszok beszerzése, korszerű fűtés vidéken és zöld ipar fejlesztése. Végül a program tizedik pontja az önkormányzatok szabadságának és forrásainak visszaadása.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ez a tíz pont nem kívánságlista, hanem munkaterv, amely mögött forrás, felelős és határidő lesz. Ígérete szerint a program végrehajtását negyedéves bontásban követnék nyomon. Úgy vélte, a válságok egyidejűsége miatt egyszerre kell mindennel foglalkozni, hiszen a népesedés nem várhat a kórházra, a kórház az iskolára, az iskola a vízre.
Beszéde végén kiemelte: aki kormányoz, nem uralkodhat, a hatalom nem kiváltság, hanem számon kérhető munka. „Amikor a közpénz magánpénzzé válik, az nem tehetség, hanem bűn. Amikor a keleti függőségből erényt faragunk, az nem okosság, hanem árulás. Amikor a kultúrát megosztásra használjuk, az nem ízlés, hanem méltatlanság” – fogalmazott. Szerinte minden rendszer addig marad fenn, amíg a valóság megkíméli, de előbb-utóbb a valóság is benyit a palotákba, és számon kér.
A Tisza Párt elnöke úgy zárta szavait, hogy a program megvalósításával Magyarország nemcsak túlélni, hanem gyarapodni fog. „Nemcsak múltja, hanem jövője is lesz Európában” – mondta, hozzátéve: a feladat az, hogy amikor a kormányrúdnál ránk kerül a sor, rendet hagyjunk magunk után.
Előtte Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke is felszólalt, aki megbékélési programot hirdetett. Célja szerinte a szembesülés az elmúlt másfél évtized pusztításaival, és a közösségek gyógyítása. Úgy fogalmazott: nemcsak államalapításra, hanem álomalapításra is szükség van – egy olyan polgári Magyarország megteremtésére, amely gazdag, erős, tiszteli a keresztény értékeket, és békében él szomszédaival.
