Magyar Péter: példátlan felhatalmazás, azonnali kormányalakítás és rendszerszintű változások jönnek

Történelmi jelentőségű győzelemként értékelte a választási eredményt Magyar Péter, aki hétfői budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a Tisza Párt nemcsak fölényes sikert aratott, hanem kétharmados felhatalmazást kapott a magyar választóktól, ami szerinte egyszerre jelent lehetőséget és rendkívüli felelősséget. A jelenlegi állás szerint a 199 fős Országgyűlésben 138 képviselőjük lesz, de a még hátralévő szavazatok feldolgozásával akár 141–142 mandátumot is elérhetnek.

A politikus élesen bírálta az eddigi kormányzati működést, a Fidesz-t „állampártként” emlegetve. Állítása szerint a kormánypárt egy kiterjedt, százmilliárdos nagyságrendű propagandagépezetre és az államapparátus teljes kontrolljára támaszkodva érte el eredményeit, ugyanakkor úgy fogalmazott: a választók most egyértelműen elutasították ezt a rendszert.

A gyors kormányalakítás érdekében felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ne várja meg a törvényben meghatározott határidő végét, hanem a lehető leghamarabb hívja össze az új Országgyűlés alakuló ülését, akár már május elején. Magyar Péter azt is jelezte: elvárják, hogy az államfő minél előbb kérje fel őt kormányalakításra, mert – mint fogalmazott – az országnak nincs vesztegetni való ideje.

A külpolitikai irányvonal kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország a béke pártján áll, és a leendő Tisza-kormány is ezt az álláspontot fogja képviselni. Egyúttal élesen bírálta Orbán Viktor korábbi kijelentéseit, amelyek szerinte indokolatlan félelmet keltettek a társadalomban. Úgy vélte, a leköszönő miniszterelnök az elmúlt években nem a magyar emberek mindennapi problémáira koncentrált, hanem nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozott, miközben az egészségügy, az oktatás és a megélhetés ügye háttérbe szorult.

Magyar Péter kiemelte: kormánya minden nemzetközi fórumon – legyen szó Brüsszelről, Moszkváról vagy Washingtonról – következetesen a magyar érdekeket fogja képviselni, miközben az Európai Unióban konstruktív partnerként kíván fellépni. Azt is hangsúlyozta, hogy a magyar történelem alakítása kizárólag a magyar emberek kezében van, nem külső hatalmak döntésein múlik.

A sajtótájékoztatón súlyos állításokat is megfogalmazott: azt mondta, információik szerint több állami intézményben dokumentumok megsemmisítése zajlik, és példaként említette, hogy Szijjártó Péter minisztériumában is iratmegsemmisítés történhet. Hozzátette, az átadás-átvétel során kiemelt feladatuk lesz a még fellelhető dokumentumok megőrzése és az állam működőképességének biztosítása.

A leendő kormány programjáról szólva elmondta: első lépéseik között szerepel a korrupcióellenes intézkedések elfogadása, az európai ügyészséghez való csatlakozás kezdeményezése, valamint egy új vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása. Emellett alkotmányos szinten is változtatásokat terveznek, például korlátoznák a miniszterelnöki ciklusok számát. Hangsúlyozta: céljuk a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása, valamint az, hogy a politikai döntéshozatalt közvetlenebb módon, akár népszavazások és online konzultációk útján közelebb vigyék az állampolgárokhoz.

A kormányzati struktúra átalakítását is egyértelmű irányváltásként írta le Magyar Péter: a korábbi, központosított „csúcsminisztériumi” modell helyett szakminisztériumokra épülő rendszert vezetnének be. Külön tárcát kapna az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem és a vidékfejlesztés is, miközben a pénzügyi irányítás „letisztítását” ígérte, a gazdasági ügyek leválasztásával. A kül- és belgazdasági területek egy kézbe kerülhetnek, míg a Miniszterelnökség szerepe is újraszabott formában tér vissza.

A titkosszolgálati struktúrához is hozzányúlnának: az intézmények visszakerülnének korábbi helyükre, így az Alkotmányvédelmi Hivatal a Belügyminisztériumhoz, az Információs Hivatal pedig a külügyi tárcához. Magyar Péter ezt a lépést a működés átláthatóságával és a hatékonyabb állami koordinációval indokolta.

A gazdaságpolitika kapcsán együttműködést ígért a Magyar Nemzeti Bank-kal, ugyanakkor világossá tette: ezt csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a jegybank a törvényben meghatározott feladataira koncentrál, elsősorban az árstabilitás biztosítására. Kritikus megjegyzést tett az elmúlt időszak inflációs folyamataira is, amelyek szerinte komoly problémákat okoztak. Kiemelte, hogy Varga Mihály új szerepfelfogása lehetőséget adhat egy kiegyensúlyozottabb együttműködésre, amelyben a monetáris és fiskális politika egymást erősíti, miközben a jegybank függetlensége nem sérül.

Az energiabiztonságot a következő kormány egyik kulcsterületének nevezte. A cél a beszerzési források diverzifikálása, vagyis hogy Magyarország minél több irányból tudjon kőolajat és földgázt vásárolni. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelent szakítást az orosz energiahordozókkal, hiszen a földrajzi adottságok adottak, és továbbra is az ár és az ellátásbiztonság lesz a döntő szempont.

Külpolitikai téren az egyik első konkrét lépés is körvonalazódott: miniszterelnökként első útja Varsóba vezetne. Magyar Péter célja a magyar–lengyel kapcsolatok újraépítése, amelyek megítélése szerint az elmúlt években jelentősen romlottak. Úgy fogalmazott, hogy a két ország közötti történelmi szövetséget helyre kell állítani, és ebben aktív diplomáciai szerepvállalást ígért.

A kapcsolatok rendezésének részeként érzékeny jogi kérdéseket is érintett: jelezte, hogy „meg fogják találni a módját” annak, hogy Magyarország kiadja Lengyelországnak Zbigniew Ziobrot és Marcin Romanowskit, akik jelenleg menedékjoggal tartózkodnak az országban. Hozzátette, hogy ez a gyakorlat más ügyekre is kiterjedhet, például Nikola Gruevszki esetére is.

A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a Tisza-kormány nemcsak politikai irányváltást, hanem intézményi és külpolitikai újrapozicionálást is ígér, amelynek célja a belső működés átalakítása és a nemzetközi kapcsolatok újrahangolása.