Hack Péter: Nem zárható ki, hogy az ellenzéknek kétharmados többsége lesz
Az átláthatósági törvény kapcsán az Alkotmánybíróság működéséről is kifejtette véleményét Hack Péter jogtudós, az ELTE tanszékvezetője az ATV Start című műsorában.
Az átláthatósági törvény hétfőn megismert módosításai révén az idén felajánlott adótámogatásoktól is elesnének a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezetek. Az egyszázalékos adófelajánlások állami „eltérítése” kapcsán a szakember elmondta: ebben az esetben nem a pénzét veszti el az állampolgár, hiszen az összeget mindenképpen elvonják tőle, ugyanakkor elveszíti a rendelkezési jogát, amennyiben nem az általa megjelölt szervezethez irányítják a pénzt.
Arra a felvetésre, hogy az érintettek hová fordulhatnának jogorvoslatért, Hack Péter kifejtette: „az egész szuverenitásvédelmi törvény rámutat arra, mennyire fontos lenne, hogy legyen egy objektív, független, pártatan Alkotmánybíróság, mely ezeket a kérdéseket utólag eldönti.”
A törvénytervezet alapján kérdéses, hogy
- tudja-e az érintett szervezet, mikor sérti meg a törvényt
- hogyan tudja elkerülni a törvénysértését
- van-e jogorvoslat a hatóság döntésével szemben
Hack Péter hangsúlyozta: a jelenlegi tervezet alapján úgy tűnik, hogy az egész eljárást nem egy független, pártatlan szervezet kezdi meg, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami egy kormányzati szervezet. „A kormány bizalmából tulajdonképpen politikai feladatot ellátó szervezet politikai alapon dönt el kérdéseket, úgy, hogy azzal szemben nincs lehetőség megfelelő védekezésre”, mondta a műsorban a jogtudós.
Hack szerint a törvény elfogadásával súlyosan sérülnek azok a normák, amiket a rendszerváltás óta hirdettek Magyarországon: a jogállamiság, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelménye.
Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban a jogtudós elmondta: az elmúlt tíz évben, – amióta a konzervatív bírók többségbe kerültek, és most már kizárólag konzervatív bírók alkotják – egyetlen fontos kérdésben sem döntött a kormánnyal szemben. „Voltak döntései, amelyek hatályon kívül helyeztek rendelkezéseket, de igazán fontos, meghatározó alkotmányos kérdésekben, amikről nagy alkotmányos viták folytak”, nem döntött a kormány ellen.
Hack Péter emlékeztetett: a rendszerváltás idején azért állították fel az Alkotmánybíróságot, hogy alkotmányos kérdésekről ne az akkori legfelsőbb bíróság döntsön, mert annak tagjait az MSZMP jóváhagyásával nevezték ki. „Mára azonban eljutottunk odáig, „amikor az Alkotmánybíróságban az ellenzék egyáltalán nem bízik, úgy tekint az Alkotmánybíróságra, mint egy kormányzati szervezetre.”
Hack szerint amennyiben a 2026-os választás eredményeképpen „az ellenzéknek kétharmados többsége lesz, ami nem kizárható, akkor valószínűleg meg kell változtatni az alkotmánybíráskodás egész rendszerét”.
A jogtudós szerint adott esetben át lehet térni az amerikai modellre, ahol a legfelsőbb bíróság dönt alkotmányos kérdésekben, mert a Kúrián tevékenykedő bírók – az elnököt leszámítva – nem politikai döntések következtében kerülnek pozícióba, „hanem egy nagyon szigorú szakmai, átlátható, normatív módon” meghozott döntés alapján.
Hack Péter – bár nem tartja kizártnak – úgy gondolja, kevés a realitása annak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítené az átláthatósági törvényt. Pedig ezek a döntések a jogtudós szerint nem pusztán a magyar alaptörvényben foglalt rendelkezéseket sértik, hanem az európai normákat is, amelyek közösen elfogadott normák. „Sértik a választás tisztaságának elvét, sértik a demokratikus vita, a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás elvét, melyek egyetemes európai normák.”
Hack hozzátette: ilyen esetben az Európai Bizottság felszólíthatja a tagállamot, hogy szüntesse meg a normasértést. Amennyiben nem teszi meg, akkor az Európai Bírósághoz fordulhat, az Európai Bíróság pedig akár súlyos pénzügyi szankciókkal járó döntésekkel is kikényszerítheti a döntés végrehajtását.
