Elfogadták az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt

Az Országgyűlés kedden délelőtt elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt, amivel több évtizedes huzavona ért véget. A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait a képviselők többsége leszavazta. A képviselők végül 149 igen szavazattal, 35 tartózkodással és nem szavazat nélkül döntöttek a javaslatról.

Magyar Péter miniszterelnök a törvény efogadása után a közössági médiában azt írta:

36 év késéssel, a TISZA javaslatára a Magyar Országgyűlés ma megszavazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A Fidesz nem támogatta a javaslatot. Vajon miért?

A törvény szerint bárki megismerheti és közölheti az ÁBTL-ben őrzött iratokat, de fő szabály szerint csak anonimizált formában. A megfigyeltek továbbra is megtudhatják, kik jelentettek róluk, illetve mely hivatásos állambiztonsági tisztek kezelték az ügyüket. Az érintettek elsőbbséget élveznek, a másolatokat pedig ingyen kaphatják meg.

Az ÁBTL honlapján azonosítás nélkül, ingyenesen és kereshető formában kell majd közzétenni

• az ügynökök beszervezését dokumentáló, úgynevezett hatos kartonok adatait,
• a beszervezési naplók, vagyis a B-naplók adatait,
• a beszervezési és személyi dossziék, azaz a B-dossziék adatait,
• valamint az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon tárolt, H-jelű hálózati nyilvántartás nem minősített leíró adatait.
• A megfigyelt emberek és más harmadik személyek adatait azonban törölni kellene a nyilvánosan elérhető B-naplókból és B-dossziékból. Nem lehetne hozzáférhetővé tenni többek között az egészségi állapotra, a függőségekre, a szexuális életre és orientációra, valamint a vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó érzékeny adatokat sem.

A hatos kartonok, a B-naplók és a H-adatbázis már feldolgozott adatait október 20-án kell nyilvánosságra hozni. A B-dossziék esetében folyamatos lesz a publikálás, a végső határidő pedig 2027. február 25. A dátum a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.

Az eredeti törvényjavaslat még valamennyi mágnesszalagos adatbázis nem minősített leíró adatainak automatikus közzétételét írta elő. A parlamenti módosítás ezt leszűkítette a H-jelű, az állambiztonsági hálózat tagjait nyilvántartó adatbázisra. Ez azt jelenti, hogy a mágnesszalagokon található többi adatbázis tartalma nem kerülne automatikusan és teljes körűen az internetre, bár az egyes iratok más hozzáférési szabályok alapján megismerhetők lehetnek.

A törvény nem rendel el korlátlan és automatikus feloldást a jelenleg minősített iratoknál sem. Ezeket legalább kétévente felül kellene vizsgálni, de továbbra is titkosak maradhatnának, például nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi szerződésből eredő vagy személyi biztonsági okokból.

A minősítések felülvizsgálatát egy 13 tagú tanácsadó bizottság segíti. Tagjai közül tízet a nemzetbiztonságért, illetve a kultúráért felelős miniszterek jelölnek, kettőre pedig az ellenzéki frakciók tehetnek javaslatot. A bizottság betekinthet a továbbra is titkos iratokba, és kezdeményezheti a minősítés megszüntetését, de maga nem oldhatja fel a titkosítást.

A törvény az állambiztonsági anyagokon túl a levéltári kutatás általános szabályait is lényegesen módosítja. A személyes adatokat tartalmazó levéltári dokumentumoknál az érintett halálától számított jelenlegi harmincéves védelmi időt öt évre rövidítik.

Azoknak, akiknél állambiztonsági iratok vagy azok másolatai jogellenesen vannak, október 20-ától hat hónapjuk van átadni ezeket az ÁBTL-nek. Aki ezt határidőben megteszi, mentesül a jogellenes birtoklás hátrányos – köztük büntetőjogi – következményei alól.