Dobrev Klára: erős baloldal kell a Parlamentbe, hogy ne legyen többé teljhatalom

A Demokratikus Koalíció elnöke a Népszavának adott interjúban arról beszélt: a DK elsődleges célja az Orbán-rendszer leváltása, ugyanakkor szerinte ennek csak akkor van értelme, ha vele együtt a „teljhatalmi rendszert” is sikerül felszámolni. Dobrev Klára úgy fogalmazott, a kétharmados többség olyan mozgásteret ad a miniszterelnöknek, amellyel szemben csak egy erős, önálló baloldali parlamenti jelenlét lehet garancia arra, hogy „soha többé ne alakulhasson ki teljhatalom”.

Dobrev szerint a demokrácia lényege az állandó önkorrekció, ami akkor működik, ha a politikusnak valódi kockázatot jelent a leváltás. Azt állította: amikor ez eltűnik, a politika puszta hatalomtechnikává válik, és ennek következménye, hogy Magyarország tizenöt év alatt Európa egyik legszegényebb országa lett. A DK stratégiáját így írta le: minden demokratikus szereplőnek megadják a támogatást a kormányváltáshoz, de közben ragaszkodnak ahhoz, hogy a baloldal önállóan és erősen legyen jelen a törvényhozásban.

A Magyar Péterhez és a Tisza Párthoz fűződő viszonyról azt mondta: bármilyen formában kész együttműködni mindenkivel, aki az Orbán-rendszer leváltását akarja, és elég demokrata ahhoz, hogy szóba álljon másokkal. Arra a felvetésre, hogy a DK tízszázalékos célja inkább koalíciós szerepvállalást jelez-e, Dobrev úgy reagált: a kormány támogatásának több módja is létezik, koalícióban és azon kívülről is. Hozzátette, a DK miniszterelnök-jelöltjének kérdését az elnökség dönti el, és „semmi nincs kőbe vésve”. Ugyanakkor azt várja, hogy 2026 áprilisában a mostani ellenzék nyer, és a DK „erős baloldali garanciaként” ott lesz a Parlamentben.

A politikai felelősség kérdésénél – utalva arra, hogy más pártok vezetői korábban vereség esetére lemondást helyeztek kilátásba – Dobrev azt mondta: az első számú vezető mindenért felel, de ő előre azt állítja, hogy a DK be fog jutni a Parlamentbe, és nem kíván „soundbite-okra” építeni. A jelölti visszalépések ügyében március 6-át nevezte meg olyan időpontként, amikor érdemben visszatérne arra, hogy változik-e még az egyéni körzetekben a DK indulása, és kik ellen lépnek vissza mások javára.

Az interjú egyik legélesebb része a határon túli magyarok szavazati jogáról szólt. Dobrev szerint ma a magyar és magyar közti egyik legnagyobb konfliktust ez a kérdés okozza, mert állítása szerint a Fidesz a belpolitikát „átnyomta” a határon túlra, és a támogatásokat pártlogika mentén használja szavazatmaximalizálásra. Azt mondta: a konfliktus „méregfogát” azzal lehetne kihúzni, ha a határon túli szavazójog megszűnne, miközben a magyar államnak inkább a kulturális és nyelvi autonómia támogatására kellene koncentrálnia.

Dobrev azzal érvelt, hogy a levélszavazás jelenlegi rendszere ellenőrizhetetlen és visszaélésekre ad teret, miközben azoknak a magyaroknak, akik külföldön dolgoznak vagy élnek, sok esetben nehezebb a szavazás. Felidézte: az EBESZ-hez is fordult, hogy vizsgálják a postai szavazás körülményeit, de szerinte a megoldást végső soron „a magyarok” hozzák meg a kormány leváltásával.

A DK kampányának központi üzeneteként Dobrev azt hangsúlyozta: egy „normális demokrácia” nem működhet úgy, hogy a Parlamentben kizárólag jobboldali pártok ülnek, és a baloldali, liberális vagy zöld képviselet eltűnik. Ezzel összefüggésben azt is mondta: sok baloldali és liberális választó nem akar „befogott orral” szavazni, és nem bízik abban, hogy egy kormányváltás után a számára fontos ügyek valóban megvalósulnak – ezért tartja kulcsfontosságúnak a DK önálló, erős szerepét.

Az ellenzéki együttműködésről Dobrev azt állította: elvi és erkölcsi kérdésekben nem taktikáznak, ugyanakkor belátása szerint korábban voltak kompromisszumok, amelyekbe nem lett volna szabad belemenni, és a DK most „határozottabb, erősebb baloldali irányt” képvisel. A Jakab Péterrel kapcsolatos döntésüket is ezzel indokolta: azt mondta, Jakabot a NER egyik „legádázabb ellenfelének” tartja, aki szerinte nem kötött kompromisszumot a kormánypártokkal, és miskolci körzetében a legnagyobb eséllyel tudja legyőzni a fideszes jelöltet. Az MSZP-vel kapcsolatos vitákat ugyanakkor igyekezett hűteni, azt mondta: nem „hajtott el” senkit, voltak egyeztetések, és szerinte később – amikor látszanak az indulási és ajánlásgyűjtési realitások – lehet arról tárgyalni, hogyan jön ki a „legjobb felállás” a győzelem érdekében.