Varju László szerint óriási kérdőjelek vannak a magyar inflációs mérések körül
A közelmúltban felmerültek kérdések az inflációs adatok megbízhatóságát illetően, amelyekre Varju László, Újpest és Angyalföld országgyűlési képviselője a közösségi média bejegyzései révén hívta fel a figyelmet. A politikus szerint az EUROSTAT, az Európai Unió statisztikai hivatala, már tavaly áprilisban ajánlásokat küldött Magyarországnak az inflációs adatok számítására, és decemberben konzultációra is sor került.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérési módszertana és a piaci szakmai elemzők közötti eltérések aggodalmat keltettek az adatok átláthatóságát és megbízhatóságát illetően. A nyár folyamán, amikor ezek az eltérések a legnagyobbak voltak, a KSH illetékes vezetőjét leváltották, ami további kérdéseket vet fel.
A kormányzati kommunikáció azzal kapcsolatban is kritika alá került, hogy az infláció mértékét egyszámjegyűként állították be, miközben a piaci elemzők és más adatok ezzel ellentétes képet mutattak.
Varju László felveti a kérdést, hogy kinek lehet hinni egy ilyen helyzetben, és arra a következtetésre jut, hogy csak a tényekben és a számokban. Úgy véli, a KSH-nak teljesen transzparenssé kellene tennie az energiainfláció-mérését, például azzal, hogy közzéteszik, mikor és mennyi energiát fogyasztanak a háztartások, és ezeket milyen adatokhoz viszonyítják.
Ez a helyzet felveti a statisztikai adatok és a kormányzati kommunikáció függetlenségének és megbízhatóságának fontosságát. A társadalom számára létfontosságú, hogy hiteles és átlátható adatok álljanak rendelkezésre, különösen egy olyan alapvető gazdasági mutató esetében, mint az infláció. A folyamatban lévő vita és az ellentmondások azonban továbbra is megkérdőjelezik ezt a bizalmat, és hangsúlyozzák a független és átlátható statisztikai adatgyűjtés szükségességét.
