Áfa-visszatérítés a nyugdíjasoknak: Pont azoknak nem segít, akiknek kellene
Nagy bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök: a nyugdíjasok egy vonalkódos kártya segítségével visszakaphatják a tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök után fizetett áfát. Az ötlet első hallásra jól hangzik, hiszen az élelmiszerárak az egekben vannak, és a nyugdíjasok többsége már így is nehezen jön ki a pénzéből. De vajon mennyit ér ez a támogatás azoknak, akik a leginkább rászorulnának?
A számok nem hazudnak: ha valaki havonta 200-300 ezer forintot költ tejre, már elérheti a visszatérítés felső határát. Csakhogy a nyugdíjasok zöme meg sem közelíti ezt a fogyasztási szintet. Az átlagos nyugdíj Magyarországon 230 ezer forint körül van, de közel 400 ezer idős ember még 200 ezret sem kap havonta. Ők jó esetben pár száz forintot kapnak vissza, ami egyetlen kiló kenyérre sem elég.
Katona Tamás közgazdász szerint a statisztikák egyértelműek: egy átlagos magyar háztartás összkiadásának mindössze 1,2 százalékát fordítja tejre és 2,4 százalékát zöldségre, gyümölcsre. Ha egy nyugdíjas havonta 200 ezer forintot költ el, akkor ebből 2400 forint jut tejre, és 4800 forint zöldségre, gyümölcsre. Ebből az új rendszer alapján mindössze 1100 forint visszatérítés járna – már ha minden vásárlását nagy áruházban intézi.
És itt jön a következő probléma: a vidéken élő idősek, akik a legkisebb nyugdíjból élnek, sokszor piacról vagy őstermelőktől szerzik be az élelmiszert. Ők jellemzően alanyi áfa-mentességet élveznek, vagyis eleve nincs áfa, amit vissza lehetne téríteni. Vagyis az intézkedés épp azoknak nem segít, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az egész rendszer hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. „Ha a cél valóban a nyugdíjasok támogatása lenne, sokkal egyszerűbb és igazságosabb megoldás lenne egy 5 százalékpontos nyugdíjemelés. Az sem igényelne bonyolult informatikai rendszert, új kártyákat és adatbázisokat, miközben minden idős egyformán jól járna” – fogalmazott.
A rendszer kiépítése pedig nemcsak felesleges kiadásokat jelenthet, hanem komoly technikai akadályokba is ütközhet. A pénztárgépeket át kell programozni, 2,5 millió kártyát kell legyártani, és egy olyan informatikai háttérrendszert kell kiépíteni, amely minden vásárlási adatot rögzít és továbbít a kincstár felé. Ez nemcsak pénzben kerül sokba, de időben is.
Eközben a nyugdíjasok továbbra is a bolti árak rohamos emelkedésével küzdenek. Az elmúlt három évben 63 százalékkal drágultak az élelmiszerek, és Magyarország inflációs szempontból továbbra is EU-rekorder. Ezzel szemben az áfa-visszatérítés pár ezer forintos „segítsége” inkább csak egy látványelem, mint valódi megoldás.
A kérdés tehát adott: vajon érdemi segítséget kapnak-e a nyugdíjasok, vagy ez is csak egy újabb, látványos, de hatástalan intézkedés? Az első számítások alapján úgy tűnik, hogy a leginkább rászorulók most is kimaradnak a támogatásból.
