MNB: 69 ezer milliárd forint fölé nőtt az államadósság, emelkedett a GDP-arányos mutató is
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 2026 első negyedévének végére elérte a 69 012 milliárd forintot, ami a GDP 77,9 százalékának felel meg – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számlaadataiból. Ez 3,3 százalékpontos emelkedést jelent a tavaly év végi 74,6 százalékos szinthez képest.
Az MNB adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye az első negyedévben 2130 milliárd forint volt, ami a negyedéves GDP 10,9 százalékát tette ki. A március végén záruló egy év egészét tekintve a nettó finanszírozási igény 4964 milliárd forintot ért el, ami a GDP 5,6 százalékának felel meg.
Tovább emelkedett a devizában fennálló államadósság aránya is. Míg 2025 végén a GDP 24 százalékát tette ki a devizaadósság, addig 2026 első negyedévének végére ez az arány 25,7 százalékra nőtt.
Az államháztartás egyes alrendszerei közül a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint volt. Ezzel szemben a helyi önkormányzatok 291 milliárd forintos finanszírozási képességet mutattak fel, míg a társadalombiztosítási alapok 32 milliárd forintos többlettel zártak.
A jegybank adatai alapján az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya a GDP 34,6 százalékát tette ki március végén, míg a kötelezettségek aránya elérte a GDP 90,9 százalékát. Így a nettó pénzügyi adósság a GDP 56,3 százalékára emelkedett.
A teljes bruttó államadósságon belül továbbra is az értékpapírok dominálnak: ezek állománya 60 833 milliárd forint volt. Emellett 7472 milliárd forintot tettek ki a felvett hitelek, míg a betétállomány 707 milliárd forintra rúgott.
Az adósság szerkezetét tekintve 22 773 milliárd forint, vagyis az állomány 33 százaléka devizában denominált tartozás volt. A külföldi hitelezőkkel szembeni tartozás 25 199 milliárd forintot tett ki, míg a belföldi szektorok felé fennálló államadósság 43 813 milliárd forint volt az első negyedév végén.
