Jelentősen drágul a bankolás – beavatkozhat a kormány
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő délelőtt Facebook-oldalán jelezte, hogy a banki számladíjak emelkedése szerinte nem indokolt, és ha szükséges, a kormány intézkedéseket hoz. Egyelőre nem világos, hogy milyen konkrét lépésekről lehet szó, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján nem jelent meg hivatalos tájékoztatás az ügyben.
Az elmúlt hónapok kormányzati kommunikációja alapján elképzelhető, hogy a bankszektorra is egy árstophoz hasonló szabályozás érkezhet. A hatályos jogszabályok szerint a bankok évente a megelőző év inflációjának mértékével emelhetik a lakossági számlavezetési díjakat. Ez idén legfeljebb 3,7 százalékos díjemelést jelenthet, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ekkora volt a 2024-es infláció.
A banki költségek drasztikus növekedését azonban nemcsak az inflációs díjemelések okozzák. A kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket 2024-től másfélszeresére emelte, amit a bankok teljes mértékben áthárítottak az ügyfelekre. Emiatt az átutalások és készpénzfelvételek díjai különösen jelentős mértékben drágultak, egyes esetekben akár 109 százalékkal is.
A BiztosDöntés.hu elemzése szerint az inflációhoz igazított banki díjemelések az elmúlt két évben kiugróan magasak voltak: 2023-ban 14,5 százalékkal, 2024-ben pedig 17,6 százalékkal nőttek a bankköltségek. Az inflációs emelések és a tranzakciós illeték hatása együttesen azt eredményezte, hogy 2023 januárja óta a bankolás költségei összességében mintegy 40 százalékkal nőttek.
Már csak két nagybank, az Erste és a Gránit nem jelentett be inflációs díjemelést az idei évre, de a szakértők szerint hamarosan ők is követik a többi pénzintézet példáját. A többi nagybank már bejelentette az emelést, amely március-április folyamán lép életbe.
A kormányzati beavatkozás lehetősége továbbra is nyitott kérdés, de ha az elmúlt időszak intézkedéseiből indulunk ki, nem kizárt, hogy egyfajta korlátozást vezetnek be a bankszektorban is.
