GKI : Tényleg sikeres volt a keleti nyitás?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt vizsgálta, hogy mennyire volt eredményes a kormány „keleti nyitása”.

A 2010-es választásokat követően a kormány meghirdette (a sikertelen déli, arab stb. mellett) a keleti nyitás politikáját. Ennek keretében a magyar adófizetők pénzéből kínai és orosz gigaprojektek valósulnak meg Magyarországon, például a Paksi Atomerőmű bővítése (4-5 ezer milliárd Ft), a Budapest-Belgrád vasútvonal (700 milliárd Ft), vagy újabban a Fudan egyetem budapesti campusa (540 milliárd Ft). Ez utóbbi kettő egyikéről sem készült hatásbecslés, s a háztartásonként 310 ezer Ft-ba kerülő két beruházás a soha meg nem térülő beruházások közé kerül majd. – írja a GKI.

Megvizsgálták az exportra és a működő tőke bevonásra (FDI) gyakorolt hatást is. A közleményben leírják, hogy az export mutatja meg, hogy a magyar vállalkozások számára létrejött-e új felvevőpiac, az FDI pedig azt, hogy sikerült-e új termelő kapacitásokat, munkahelyeket létrehozni Magyarországon.

Forrás: KSH; GKI saját számítás alapján

A GKI rögzíti a tényt, hogy a magyar export legnagyobb felvevő piaca Európa, az exportunk 90%-a ide irányul és csupán 5% irányul Ázsia felé. A keleti nyitás során a legfontosabb szövetségesünknek Kína lett kikiáltva, de ahogy az ábrán is látható az export mértéke 2014 óta átlag alatt, csupán 12%-kal nőtt. A másik fontos szövetséges, Oroszország felé pedig egyenesen (22%-kal) csökkent a magyar export. Ennél nagyobb mértékű csökkenés csak Afrika és Brazília felé történt. Szintén fontos kiemelni, hogy a 2014 óta keletkezett export növekmény 87%-át az EU28 országai, 8%-át egyéb európai országok, 1%-át Kína és 4%-át egyéb ázsiai országok tették ki. Ez jól mutatja, hogy menyire elhanyagolható a keleti nyitás valódi hatása. Összefoglalva, a keleti nyitás nem hozott jelentős felvevőpiacot a magyar cégek számára. Az adatok alapján a program eredménye, hogy az Ázsia felé irányuló export nem növekedett lassabban, mint a teljes magyar export.- olvasható a közleményben.

A külföldi befektetések tekintetében a legfrissebb elérhető információ az MNB által a 2014-2018-as időszakról közölt adatok. Ebből kiderül, hogy a Magyarországra érkező külföldi befektetések kétharmada Európából érkezett, és az is, hogy Németországból több érkezett, mint egész Ázsiából összesen. Érdekesség, hogy Ázsiából Kínát, Dél Korea, Japán és India is megelőzte a befektetések mértékében, valamint, Tajvan is jelentős befektető (az összes befektetés 1,3% innen érkezik), ahhoz képest, hogy az őt nem elismerő szövetséges Kína súlya 2,7%. A kontinensek léptékében látjuk, hogy az ázsiai befektetések 2014 és 2018 között 10%-kal csökkentek, míg az Európai befektetések ugyanekkora mértékkel növekedtek. Ugyanakkor az Ázsiával nagyságrendileg megegyező súlyú Észak- Amerika esetén ugyan ezen időszak alatt jelentősen nagyobb, 35%-os csökkenés következett be. Ez szintén azt támasztja alá, hogy a keleti nyitás politikája legjobb esetben is csak lassítani tudta az Ázsiából érkező befektetések csökkenését, így nem érve el sikereket. – vonja le a végső következtetést a GKI.