Állami hitelprogram: árrobbanás várható a piacon a szakértők szerint
Az állami kamattámogatásos lakáshitelprogram rövid távon ugyan könnyebben elérhetővé teheti a vásárlást a hitelfelvevőknek, de a piac egészére nézve komoly mellékhatásokkal járhat. A budapesti lakáspiac már most feszült, az új lakások kínálata minimális, miközben az árak az elmúlt egy évben is meredeken emelkedtek. Egy tipikus, 53 négyzetméteres panel ára tavaly még 50 millió forint körül mozgott, ma már átlagosan 60 millió forintot kell érte fizetni, belsőbb városrészekben pedig a 65-75 millió sem ritka.
A panelek különösen vonzó célpontok lehetnek a támogatott hitelt igénybe vevőknek: a fővárosban ezek még a relatíve megfizethető kategóriát képviselik, gyorsan eladhatók és értéktartóak. Ha a program hatására például 50 ezer új vásárló jelenik meg, fejenként 50 millió forintos hitellel számolva, az 2500 milliárd forintnyi extra keresletet jelentene. Mivel egy átlagos évben a lakossági ingatlanpiaci forgalom 3000-5000 milliárd forint között mozog, ez a kereslet akár 50 százalékkal is megdobhatja a piacot.
Új lakásokból mindössze évi 10 ezer épül, ami a körülbelül 4 milliós lakásállományhoz képest elenyésző: ilyen ütemben több száz év kellene a teljes megújuláshoz. A kínálat tehát alig bővül, így a hirtelen keresletnövekedés szinte biztosan árrobbanást okoz. Könnyen elképzelhető, hogy a ma 60 milliós panelek ára rövid időn belül 70 millióra ugrik.
A támogatás így végső soron az eladók zsebében landol, és az árak emelkedése azokat is sújtja, akik nem részesülnek a kedvezményből. A vevők támogatása helyett a szakértők szerint csak a kínálat bővítése – nagyszabású építkezések révén – vezethet tartósan megfizethetőbb lakhatáshoz. Ez azonban hosszú távú feladat, miközben a kormány rövid távú politikai nyereség reményében osztogat, az adófizetők pénzéből.
A fix 3 százalékos hitelből vásárlók és az ebből állampapírt vevő ingatlantulajdonosok köszönik szépen a lehetőséget – a többieknek marad az egyre drágább piac.
