Még nem zárult le a CEU–kormány mérkőzés: az EU elkaszálhatja a Lex CEU néven emlegetett törvényt
Juliane Kokott főtanácsnok véleménye nem köti az EU Bíróságát, de az esetek túlnyomó többségében megegyezik annak ítéleteivel. A döntésre még néhány hónapot várni kell.
Az Európai Bizottságnak adott igazat ma elhangzott véleményében az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, az úgynevezett Lex CEU miatt indított keresetben. Juliane Kokott szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogával azok a Magyarországon bevezetett követelmények, amelyek a származási állammal – jelen esetben New York állammal – aláírt nemzetközi szerződéshez és az ott folytatott tényleges oktatási tevékenységhez kötik a felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységét.
Kokott szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. Aránytalanul korlátozza ugyanis az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. Julaine Kokott úgy véli, hogy Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára.
Az Európai Bizottság 2017. decemberében indított keresetet Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán az ugyanazon év áprilisában módosított felsőoktatási törvény miatt. Az uniós testület a keresetet azzal az indokolta, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett úgy vélte, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény szerinti jogi kötelezettségeivel.
Forrás és Fotó: Népszava
