Saját csapdájába eshet bele a TISZA a fővárosban
A fővárosi cégek vezetőinek pályázata körüli politikai játszma újabb fejezetéhez érkezett. Bár a Tisza Párt akarata érvényesült a pályázati rendszer kidolgozásában, könnyen lehet, hogy saját csapdájába sétál bele a fővárosi közgyűlésben. A január végéig kiírandó pályázatok szabályainak megalkotása a Tisza által dominált Tulajdonosi Bizottság feladata, de a kinevezésekhez szükséges közgyűlési többség megszerzése komoly kihívás elé állítja őket.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az egyetlen jelenlegi cégvezető, aki egyértelműen jelezte, hogy újra pályázik. Magabiztosan nyilatkozott eddigi eredményeiről és terveiről, míg a BKV-t vezető Bolla Tibor és a Budapesti Közművek élén álló Mártha Imre visszafogottabb reakciót adtak. Mártha még a folytatási szándékot firtató kérdéseket is elhárította, ami arra utalhat, hogy a vezetői pályázatok körül nemcsak szakmai, hanem politikai feszültségek is jelen vannak.
A Tisza Párt eredetileg titkos pályázati rendszert szeretett volna, ám ezt a Főpolgármesteri Hivatal vezetője, Kiss Ambrus kivitelezhetetlennek minősítette. Így a pályázók személyiségi jogait tiszteletben tartva, de nyílt rendszerben kell lebonyolítani a folyamatot. Az átláthatóság és szakmai kompetencia hangsúlyozása mellett azonban a Tisza számára az igazi problémát a közgyűlési támogatás hiánya jelentheti.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani a cégvezetői kinevezésekhez kapcsolódó hatásköréről, és a végső javaslatokat ő terjeszti a közgyűlés elé. Ez azt jelenti, hogy a Tulajdonosi Bizottság ugyan kidolgozhatja a pályázati feltételeket, de a kinevezésekről szóló döntéseket végül a közgyűlés politikai erőviszonyai határozzák meg.
A Tisza Párt tehát egy olyan helyzetet teremtett, ahol a saját szabályaik szerint kell játszaniuk, miközben nem biztos, hogy rendelkeznek a szükséges többséggel a közgyűlésben. Ez a stratégia könnyen visszaüthet: ha nem sikerül konszenzust építeniük, a folyamat végén akár saját maguk is alááshatják az eredeti céljaikat. A pályázatok lebonyolítása és a vezetők kiválasztása így nemcsak a szakmai, hanem a politikai küzdelmek színterévé is válik, amelynek végkimenetele jelenleg erősen bizonytalan.
