Növekednek az élelmiszerárak, a kormány nem tudja fékezni az inflációt
A januári hétéves rekordnál egy kicsivel alacsonyabb inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal februárra, de így is több, mint másfélszer akkora az áremelkedés, mint amit a kormány tervezett.
Alig csökkent az infláció februárban: a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – számolt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez némi javulás a januári 4,7 százalékos inflációhoz képest, de még így is a második legnagyobb áremelkedést mutatja 2012 vége óta.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Az élelmiszerek ára 7 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,3, a párizsié és a kolbászé 21,5, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 11,0, az idényáras élelmiszereké – mint a burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 10,3, a tejé 9,4, a kenyéré 7,6, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.
2020 első két hónapját összesítve 4,5 százalékos az infláció 2019 január-februárjához képest. A kormány és a parlamenti többség a költségvetés elfogadásakor 2,8 százalékos éves inflációval számolt.
A Magyar Nemzeti Bank lassan két éve úgy indokolja a rekordalacsony alapkamatot: őket nem a forintárfolyam érdekli, hanem az, hogy minél közelebb legyen az infláció a 3 százalékos célhoz. Most, hogy januárban már látványosan magasabb volt az infláció a 3 százaléknál, változtattak az érvelésen, ezúttal már arról volt szó, hogy az infláció tartós tendenciáit kell figyelni, szerintük a mutató az első negyedév végén már visszatér a 3,0-4,0 százalék közötti toleranciasávba, másfél-két év múlva pedig stabilizálódhat 3 százalékon. Vagyis nem kell hozzányúlni az alapkamathoz, hiába jár a forint-euró árfolyam már 340 körül.
Forrás és fotó: hvg.hu
