Nagy a harc a nyugdíjas szavazókért – egymásra licitál a Fidesz és a Tisza
A 2026-os országgyűlési választás közeledtével a két legnagyobb politikai tömb újra felfedezte a nyugdíjasokat – mint választókat és mint potenciális kampánykulcsot. A kormánypártok és a Tisza Párt egyaránt komoly ígéreteket tesznek, amelyek nemcsak politikai üzenetek, hanem költségvetési kérdések is egyben. A tét nagy: több mint kétmillió választópolgár bizalmáért zajlik a küzdelem.
A Fidesz továbbra is a stabilitás, biztonság és „megvédés” szókészletével kommunikál. A 13. havi nyugdíj fenntartása, az inflációkövető emelések biztosítása és a 2025 októberétől bevezetendő részleges élelmiszer-áfavisszatérítés a fő ajánlatai. Ez utóbbi egy technikailag bonyolult, ugyanakkor marketing szempontból hangzatos elem: ha minden nyugdíjas maximálisan kihasználná a kedvezményt, a költség akár 432 milliárd forint is lehetne – ám a kormány láthatóan nem ettől tart, hanem attól, hogy a választók érzik-e a támogatást a pénztárcájukon. A nyugdíjak visszamenőleges emelése vagy speciális prémium kifizetése valószínűleg hatékonyabb megoldás volna, ám kevésbé mutat jól egy plakáton.
A Tisza Párt ezzel szemben a gondoskodás ígéretével lép színre. A legnagyobb dobása egy sávosan kiosztott nyugdíjas SZÉP-kártya, amely akár 200 ezer forintot is jelenthet a legnehezebb helyzetben élőknek. A konstrukció – mely szerint a létminimum alatti nyugdíjasok kapnák a legnagyobb juttatást, míg az 500 ezer forint felettiek semmit – kétségtelenül célzottabb, de nem kevésbé drága: 290 milliárd forintot igényelne. Emellett a párt ígéri a 13. havi nyugdíj megtartását, valamint a nyugdíjasok számára elérhető kiegészítő juttatásokat is, bár ezek konkrétumait még homály fedi.
Mindkét oldal kommunikációjában visszatérő elem az adómentesség kérdése is. A Fidesz a gyermekes nyugdíjas nőknél bővítené az szja-mentesség körét, a Tisza pedig általánosan adna ilyen kedvezményt a 65 év felettieknek – de mivel a nyugdíj már most is adómentes, ez legfeljebb a munkajövedelmeket érinti, ráadásul a tb- és szocho-mentesség már korábban is biztosított volt.
Közös pont az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése és a gyógyszerek áfamentessé tétele, amely valóban könnyíthetne a kiadásokon – ha pontosan tudnánk, mit is jelent az „egészséges” élelmiszer, és ha a gyógyszertámogatási rendszer egyébként nem lenne már most is viszonylag széles körű. A nem támogatott gyógyszerek áfacsökkentése azonban valódi segítséget jelenthetne.
A háttérben közben ott húzódik a politikai számítás: hogyan lehet költséghatékonyan, de mégis látványosan megszólítani azt a társadalmi réteget, amely a legnagyobb arányban megy el szavazni? Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nagyívű javaslatok – bár nem finanszírozhatatlanok – sokszor inkább bonyolultak, mint célravezetők. Egy sávozott 14. havi nyugdíj bevezetése például egyszerűbb is lehetne, mint egy új SZÉP-kártyás rendszer kialakítása.
A nyugdíjasok tehát még nem a választási verseny nyertesei, de kétségtelenül a célkeresztjébe kerültek. A kérdés már csak az: a kampányígéretekből mennyi valósul meg, és mennyi marad szimbolikus gesztus?
