Akár tízezer pedagógus is felmondhat a státusztörvény bevezetése miatt

A hónapok óta tartó tüntetések ellenére kedden benyújtotta a Belügyminisztérium az Országgyűlésnek a pedagógusok új jogállásáról szóló törvénytervezetét. A belügyminiszter nyolc oldalas levelet küldött a pedagógusoknak, amelyben azt írja, az új teljesítmény-alapú bérrendszerben az életkor nem lesz a bérek meghatározó eleme. A PDSZ ügyvivője jogsértőnek tartja a benyújtott tervezetet, amelyet sem a szakszervezetekkel sem másokkal nem egyeztettek. A törvényjavaslatról három hét múlva szavaz a parlament, a státusztörvényről szóló tárgyalások viszont már jövő hét kedden elkezdődnek. – írja az ATV.hu.

Gosztonyi Gábor Pintér Sándor pedagógusoknak küldött levelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy egy ,,színtiszta propagandaanyag” elég bő lére eresztve: mint mondta, ezt elemezni teljesen értelmetlen, mert egy olyan párhuzamos valóságról szól, ahol tulajdonképpen azt is nyíltan ki lehet mondani, hogy a kormány hazudik. „Azt állítják, hogy minden nagyon jó és mindenki mindennel meg van elégedve, holott ez egyáltalán nincs így” – fogalmazott a PSZ alelnöke, aki szerint számukra még a benyújtott törvényjavaslat címe is újdonságként hatott.

A törvényjavaslat új címe a pedagógusok új életpályájáról szó, ami a PSZ alelnöke szerint egyértelmű bizonyíték arra, hogy a „2013-ben rájuk erőltetett életpálya megbukott”. A Civil Közoktatási Fórum szóvivője úgy fogalmazott, hogy a teljes folyamatot természetesen nem lehet propagandának minősíteni: a lassan másfél éve zajló megmozdulások az oktatásnak azokra az alapvető strukturális problémáira hívják fel a figyelmet, amelyeket a szülők is napi szinten tapasztalhatnak. „Nem véletlen, hogy a tiltakozás egyre nagyobb méreteket ölt és egyre többen csatlakoznak hozzá” – fogalmazott Ercse Kriszta, aki szerint ez azért tartott ennyi ideig, mert a nagy tömeg több idő kellett ahhoz, hogy ezt felismerje.

A Civil Közoktatási Fórum szóvivője szerint a státusztörvény teljes meglepetésként érkezett márciusban, hiszen korábban szó sem volt arról, hogy ilyesmire szükség van. „Ha a kormánynak szándéka lett volna bármilyen pozitív intézkedést meghozni akár a bérek akár más tekintetében, azt megtehette volna a státusztörvény nélkül is – szögezte le Ercse Kriszta. A szóvivő szerint a státusztörvénynek ,,kettő és fél célja van”: ebből az egyik, hogy a mindenki számára valós és látható pedagógushiányt orvosolja, ám nem egy józan és átgondolt pedagóguspolitika segítségével.

„A kormány a még pályán lévő pedagógusokkal akarja elvitetni az összes terhet és felelősséget” – fogalmazott Ercse Kriszta, hozzátéve, hogy a státusztörvény jelentős része arról szól, hogy a szabályozási környezetet is jelentősen átalakítják. A törvénytervezet második célja, hogy még inkább megnehezítsék a pályaelhagyást, a fél cél pedig a még erősebb, totális kontroll kialakítása. „Az elmúlt másfél év tanulsága, hogy még ennyi mozgásteret sem szabad hagyni sem a pedagógusoknak, sem a diákoknak, sem a szülőknek” – vélekedett Ercse Kriszta.

Gosztonyi Gábor felidézte, hogy a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt Strasbourg elé citált ügynek még nincs végleges ítélete, de a kormány már kapott egy igen kemény hangú levelet, amelyben azt írták, hogy az európai uniós értékek betartásához elengedhetetlen mind a szociális párbeszéd mind a sztrájkjog. A PSZ alelnöke szerint a státusztörvényen kívül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy októberben már összeállt egy olyan kilenc pont, amiről azóta sem esett egy árva szó sem. „Eddig is csak Brüsszellel egyetértésben tudtunk nyomást gyakorolni a kormányra, jelen körülmények között azonban az látszik, hogy a kormány teljesen elengedte a brüsszeli forrásokat” – vélekedett Gosztonyi.

A PSZ alelnöke szerint a kormány 2022. nyarán tett önként vállalásai arról szólnak, hogy a béremelés semmiféle jogvesztéssel nem fog járni. „A kormány most úgy döntött, hogy ha a béremelés nem járhat jogvesztéssel, akkor leteszik a béremelést és marad a jogvesztés” – magyarázta Gosztonyi, hozzátéve, hogy ez nem egy demokratikus hozzáállás. Az oktatás várható jövőjével kapcsolatban Ercse Kriszta úgy fogalmazott, hogy eddig nem nagyon volt tapasztaltuk egy olyan kormánnyal kapcsolatban, amelyik semmilyen szakmai érvet nem hajlandó figyelembe venni, „úgyhogy az a rossz hír a magyar társadalom számára, hogy amíg nem tudnak jelentős erőt felmutatni, addig nem lesz változás”.

Gosztonyi Gábor szerint bár nincs a zsebükben a bölcsek köve, becslése szerint akár tízezrével is felmondhatnak a pedagógusok a státusztörvény bevezetése után, mert ,,a csend nem rend” tehát az még nem jelent semmit, ha valaki nem hangosan tiltakozik. A PSZ alelnöke szerint a jövő kifejezetten kilátástalan, hamarosan a szakmai munkát teljesen felváltja a ,,közjószágok legeltetése”.