Lázár János: a magyar vonatok 150-200 órát késnek naponta

Az országot sínre kell tenni – fogalmazott Lázár János építési és beruházási miniszter annak kapcsán, hogy szerinte az állam beruházási politikájának a gazdasági növekedést kell szolgálnia. Azt is ismertette, hogy beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel. – írja az Index.

Az építési és beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. A miniszter úgy fogalmazott, hogy beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel – több mint háromszáz beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben.

Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében

– fogalmazott a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró. A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ILYEN BERUHÁZÁS VAN AZ ORSZÁGBAN, 3410 MILLIÁRD FORINT KÖLTSÉGGEL, MIKÖZBEN AZ ÉPÍTŐIPARBAN 15-20 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉS VOLT, ÍGY 500-600 MILLIÁRD FORINT FORRÁSHIÁNY KELETKEZETT A MOST FOLYÓ BERUHÁZÁSOKNÁL.

A miniszter azt is megjegyezte, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt. Szerinte alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában és számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. Ennek érdekében pedig két törvénycsomag előkészítése zajlik.

A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, „magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen”.

Majd hozzátette, hogy a teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen” ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”.